Lipp Vilmos János

1835. dec. 11. Pest – 1888. jan. 3. Keszthely

Csorna-premontrei kanonok, tanár, egyleti titkár, régiségtári őr. – Gimnáziumi tanulmányait Pesten végezte, majd 1852-ben, a hetedik osztály elvégzése után a piarista rendbe lépett. Érettségi vizsgái után tanított, majd 1857-ben Kalocsán megkezdte teológiai tanulmányait, de még ugyanebben az évben megvált a piaristáktól és a premontrei rendbe lépett. A novíciusi évét Csornán töltötte, majd 1858-tól Keszthelyen oktatott a rend algimnáziumában. 1859-ben itt ismerkedett meg Rómer Flórissal, akivel a fenékpusztai késő római erődöt járta be. Ekkor bontakozott ki benne a régészet iránti olthatatlan vágy, amely egész életén keresztül elkísérte. Tüzes politizálása és annak követ-kezményei miatt a következő évben rendfőnöke Szombathelyre helyezte. 1860 és 1879 között itt tanított, a rend főgimnáziumában, latin, görög, német és magyar nyelvet. Tanári munkája mellett a gimnázium érem- és régiségtárának őre is volt. 1866-ban a római feliratokat összegyűjtő Theodor Mommsent kalauzolva fogalmazódott meg benne egy önálló régészeti gyűjtemény létrehozásának gondolata. Vas vármegye értelmiségi köreire támaszkodva szervezte meg 1871-ben a Vasmegyei Régészeti Egyletet, amelynek 1872-1879 között első titkára és régiségtárának őre volt. Az egyleti tagság segítségével gyűjtötte Vas megye és környékének régészeti leleteit és történelmi emlékeit, amelyek a szombathelyi püspöki palota díszes földszinti termében (ún. sala terrena) kialakított régiségtárban nyertek szakszerű kiállítást. A gyűjteményt ajándékozás és vásárlás mellett az általa vezetett (elsősorban szombathelyi) ásatások és a környékbeli régészeti kirándulások révén szaporította. Rendkívüli szervezőképessége és kiterjedt ismeretsége nyomán sikerült az egész megyét régészeti ellenőrzése alá vonni. A kutatás főirányaként az őskori lelőhelyek, Savaria topográfiájának és a keresztény középkor művészeti emlékeinek felderítését tűzte ki célul. Ennek eredményeként 1877-re elkészült Vas megye egyetemes régészeti térképe. Az egylet munkájáról, a régiségtárba kerülő leletekről az Archaeológiai Értesítőben és az Archaeológiai Közleményekben tájékoztatta a szakmai, míg a Vasmegyei Lapok és az általa szerkesztett Vasmegyei Közlöny hasábjain pedig a megyei közönséget. Ezen cikkei és a Vasmegyei Régészet Egylet Évi Jelentéseiben megjelent írásai az anyagközlés mellett a közművelés feladatait is szolgálták. 1875-ben államköltségen hosszabb Olaszországi tanulmányútra küldték. 1878-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1879-ben a rend keszthelyi algimnáziumának igazgatójává történt kinevezése után meg-kezdte Keszthely és környékének régészeti kutatását. A Keszthelyen, Dobogón, Alsópáhokon és Fenékpusztán végzett ásatásaival, illetve a leletanyag magyar és német nyelvű publikálásával meg-alapozta a magyarországi népvándorlás kori régészetet és önmaga nemzetközi hírnévre tett szert. 1886-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. A Vasmegyei Régészeti Egylettel haláláig fenntartotta kapcsolatát ajándékaival gyarapítva annak régiségtárát, írásaival pedig annak Jelentéseit. Régészeti, újságírói és szerkesztői tevékenysége mellett szépirodalmat is fordított, szí-nikritikákat, sőt színdarabot is írt. A közéletben mindig aktívan részt vett. Több egyesületnek volt elnöke, illetve vezetőségi tagja, de rendes tagja volt Keszthely város képviselőtestületének és Zala vármegye törvényhatóságának is.

Fm.:
Savariai felirattanulmányok. A Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései 1 (1872) 16-33.; Vasmegyei újabb feliratos kövek. Archaeológiai Értesítő IX (1875) 165-168.; Hazai iparcikkek a vasmegyei régiségtárban. A Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései 3 (1875) 27-41.; A vasme-gyei régiségtár fémerei. uo. 42-61.; A római agyagipar a vasm. régiségtárban. uo. 62-89.; Lelőhe-lyeink. uo. 111-121.; A történelem előtti kor Vasmegyében. A Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései 4 (1876) 66-83.; A római szobrászat emlékei Vasmegyében. Szombathely, 1877. 40 p.; Egy német nyereg a XIV. századból. Archaeológiai Közlemények 12 (1878) 45-50.; Tanulmányok. Szombathely, 1880. 63 p.; Renaissance-kori tárgyak a vasmegyei régiségtárban. Archaeológiai Ér-tesítő 3 (1883) 175-180.; A keszthelyi sírmezők. Budapest, 1884. 52 p.; A keszthely-dobogói sírme-ző. Értekezések a történettudományok köréből XI/8. Budapest, 1884. 24 p.; Ötvösműipar Pannóniá-ban a népvándorlás korában. Szombathely, 1884. 14 p.; Die Gräberfelder von Keszthely. Budapest, 1885. 121 p.; A fenéki sírmező. Budapest, 1885. 23 p.;

Irodalom:
Burány Gergely: Dr. Lipp Vilmos emlékezete. A Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyve 15-16 (1887-1888) 1-6.; Bontz József: Lipp Vilmos 1831-1888. In: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 461-466.; Kiss Gábor – Mayer László: Lipp Vilmos emlékkiállítás. Szombathely, 1988. 9 p.; Mayer László: Lipp Vilmos. Vasi Életrajzi Bibliográfiák 22. Szombathely, 1988. 111 p.; Kiss Gábor – Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei (1872-1942). Vasi Szemle 45 (1991) 408-409.; Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Bp., 2002. 563-564. p.

Kiss Gábor