Pável Ágoston

1886. aug. 28. Vashidegkút – 1946. jan. 2. Szombathely

Költő, nyelvész, etnográfus, múzeumigazgató-helyettes. – A bp.-i M. Kir. Tudományegyetem BTK magyar-latin szakán tanult (1905-1911), középiskolai tanári oklevelet szerzett; szaktárgyain kívül szerb-horvát, valamint szláv nyelvészeti előadásokat is hallgatott. Összehasonlító szláv nyelvészetből bölcsészdoktori címet szerzett (1913). A tordai Állami Főgimnázium helyettes tanára Viski Károly és Kemény Gábor mellett (1911-1913), a dombóvári gimnáziumban tanított (1913-1920). A ljubljanai egyetem filozófia fakultására kapott tanári meghívását nem fogadta el (1920).

A szombathelyi leánygimnázium tanára (1920-tól); pedagógusi munkája mellett – átrendezés és katalogizálás után – megnyitotta a Vasvármegyei Múzeum könyvtárát (1926), majd átvette a Néprajzi Tár őrzését (1928-tól); uo. igazgató-helyettessé nevezték ki, s az állandóan távol lévő Miske Kálmán igazgató helyett ügyvezető igazgatói feladatokat is ellátta. A történeti Vas vármegye több mint 100 településén összesen 668 db tárgyat gyűjtött (1928-1946); ezek többsége népi kerámia, bábsütő- és kékfestőminta, a többi táplálkozás, építkezés. Díszítőművészet, földművelés, állattartás, madarászat, gyermekjátékok körébe tartozik. Közel 20 esztendő alatt több mint ezer fényképfelvétellel gyarapította a múzeum fotótárát, s gyűjtőútjairól – tanulmányai kézirataként – mintegy 2000 lap került az adattárba.

A gyűjteménygyarapítás és a kutatás fellendítése érdekében megalakította a Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesületét (1933), elindította és haláláig szerkesztette a Vasi Szemle c. tudományos és helytörténeti folyóiratot, amelyet utóbb, Veszprém és Zala vm. Bevonásával, Dunántúli Szemlévé bővített ki (1940). A szegedi egyetem bölcsészeti karán a délszláv nyelv és irodalom tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1941). – A szlovén (vend) származású ~ elsősorban saját népe, nemzetisége népi kultúráját, irodalmát, valamint a magyar-szlovén kulturális kapcsolatokat kutatta. Kocsis Józsefet követve a Rába és Mura közötti vidék első hivatásos tudományos kutatójaként a szellemi és anyagi műveltség kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Az 1920-as évek közepétől, Bátky Zsigmond hatására, érdeklődésének középpontjába a magyar ház szerkezeti felépítése, főként annak tüzelőberendezése került. A Trianon után az ország határai között maradt nyolc szlovén falu tipikus tüzelőberendezéseit és lakáskultúráját mérte fel a Nyílt tűzhelyű konyhák a korai szlovéneknél c. tanulmányában (Néprajzi Értesítő, 1927. 4., 129-144.). Az Őrséget bemutató néprajzi tanulmánykötetet tervezett; ennek gyűjtőnaplójában (részletei Őrségi képek címmel a Vasi Szemlében jelentek meg, 1936) a településformák és a gazdasági épületek sokaságára hívta fel a figyelmet, Az Őrségi Táj- és Népkutató Tábor vezetője (1940-től); ennek összegyűjtött, hatalmas anyaga máig kiadatlan. Az átfogó gyűjtéseket résztanulmányok követték, többek között a fenyőrigó csapdával való fogásáról, a töktermelésről és az olajütésről. Néprajzi, nyelv- és irodalomtudományi tanulmányai az Ethnografhia, a Nyelvtudomány, az Egyetemes Philológiai Közlöny, a Néprajzi Értesítő, a Vasi Szemle, a Magyar Kultúra, a Dunántúli Szemle,. A Sorsunk oldalain jelentek meg. – A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja (1932-től), a Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének tb. Titkára (1934-től). Az Erdélyi Szépmíves Céh tagja (1934-től), a szegedi Tömörkény Társaság r. tagja (1936-tól), a Gárdonyi Társaság és a M. Pen Club (1940-től), a Janus Pannonius Társaság tagja (1941-től), a pécsi Batsányi János Irodalmi Társaság r. tagja (1945-től). A vend irodalom nyelve c. munkája akadémiai kitüntetésben részesült (1916).

Halálának 10. évfordulóján Szombathelyen a múzeum melletti sétány róla nevezték el, s lakóházát emléktáblával jelölték meg. Halálának 20. évfordulóján Muraszombaton és Szombathelyen ~-emlékünnepséget rendeztek. Halálának 30., majd 50. évfordulója alkalmából a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban emlékülést tartottak a tiszteletére. Leánya, Simonné Pável Judit szerkesztésében válogatott tanulmányait és cikkeit összegyűjtő kötet is megjelent. Szombathelyen emlékbizottság alakult születése centenáriumának előkészítésére (1983). 1986. jún. 9-én, az ún. Nemzetiségi Nap keretében, Szentgotthárdon helytörténeti és nemzetiségi múzeumot, valamint utcát neveztek el róla. Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, Pável Ágoston – Néprajzkutató és múzeumszervező címmel kiállítást nyitottak meg, s a múzeumparkban felavatták mellszobrát. 1990-től minden évben a „Vas Megye Közgyűlésének Pável Ágoston emlékplakettje” díjat (alapítva:1986) adományozza a Vas Megyei Közgyűlés a megyében dolgozó, kimagasló szakmai munkát végző és jelentős eredményeket elérő személyeknek.

Fm.:
A vashidegkúti szlovén nyelvjárás hangtana (Magyarországi szláv nyelvjárások. 1. Bp., 1909); Az Orpheus-monda rokonai a délszláv népköltészetben (Ethnographia, 1909. 6., 321-340.); A Hunyadiak a délszláv népköltészetben (Vasvármegye és Szombathely város kultúregyesülete és a Vasvármegyei Múzeum 2. évkönyve, 1927, 111-134.); Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben (Néprajzi Értesítő, 1942. 2., 141-163.); Mátyás király a szlovén néphagyományban és irodalomban (in: Pável Ágoston Emlékkönyv, Dunántúli szemle, 1944. 7-8., 64.); Töktermelés és olajütés Szalafőn (Ethnographia, 1949. 1-4., 139-154.)

Irodalom:
Dömötör Sándor: P. Á. A néprajztudós (in: P. Á. Emlékkönyv. Dunántúli Szemle, 1944. 7-8. [1949], 46-53.); Novak, Vilko: P. Á.-ról (Vasi Szemle, 1966. 2. 225-226.); Sándor István: P. Á. És a magyar néprajz (Szombathely-Murska Sobota, 1967, 45-56.); Bárdosi Németh János: Apostolok érkezése. Emlékezés P. Á.-ra (Vasi Szemle, 1974. 2., 269-274); Illyés Gyula: Két nép hű fia. Lírai emlékezés P. Á.-ra (Jelenkor, 1975. 7., 644-647.); Ruffy Péter: A „vend király” (in: Ruffy Péter: Világaim. Bp., 1979, 416-420); Gráfik Imre: P. Á. és a múzeum. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars ethnographica. 1995-1998, 15-27.); S. Pável Judit: Bátky, Győrffy és Visky levelek a P. hagyatékból. Emlékülés halálának 50. évfordulóján (Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője, 22/4. Pars Ethnograhica. 1995-1998, 27-49.); MÉL II.: 377. – Bibl.: P. Á. Könyveinek, folyóiratokban megjelent tanulmányainak, cikkeinek és kéziratainak jegyzéke (in: P. Á. Emlékkönyv. Dunántúli szemle 1944. 7-8. [1949g, 56-64.); Krajevszky Gizella: P. Á. Élete és munkássága. 1886-1946. Bibl. (Szombathely-Murska Sobota, 1967,107-127.); P. Á. (Vasi Életrajzi Bibliográfiák. XIX., Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, 1986.) Forrás: Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Főszerk.: Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., 2002. 691-692. p.

Nagy Zoltán