Kiss Kálmán

1924. jún. 21. Úny 2000. nov. 6. Szombathely

Mezőgazdász, tanár, múzeumalapító. Az Esztergom megyei Úny község néptanítójának második gyermekeként látta meg a napvilágot. A szorgalomra, maradéktalan kötelességteljesítésre nevelt fiút szülei az esztergomi ferences rendi gimnáziumban taníttatták tovább. A gimnázium elvégzése után a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen szerzett mezőgazdasági mérnöki diplomát. A Móri Gépállomás volt az első munkahelye, majd a Lepsényi Gépállomás gazdászának nevezték ki. 1949. január közepén került Szombathelyre.

Szépen indult a karrierje, hiszen alig 25 évesen Vas megye főagronómusa lett és ezt a posztot töltötte be öt éven át. 1949-ben megnősült. A fiatal mezőgazdász házaspárt vonzotta a tanítás, ezért 1953-ban együtt iratkoztak be a budapesti Agrártudományi Egyetem Tanárképző Intézetébe. Az agrármérnöki diploma mellé mindketten megszerezték a mezőgazdasági tanári oklevelet is. Szombathelyen, a Mezőgazdasági Technikumban kaptak állást. Felesége rövidesen tanítónőként helyezkedett el, ő a technikum kihelyezett tagozatain, Jánosházán, Őriszentpéteren, Sárváron és Szentgotthárdon tanított.

1967-tól 1985-ig, egészen nyugállományba vonulásáig a Vépi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézetben oktatta az állattenyésztés és üzemszervezés tantárgyakat. 1973-ban 4 tanárral és 25 tanulóval vidéken elsőként megalakította a Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körét. 1975-ben a vépi intézet igazgatója egy termet bocsátott a kör rendelkezésére, hogy bővítsék és rendezzék kiállítássá a honismereti gyűjteményt. A műtárgy együttes, amelyet az intézetben 1971 óta működő honismereti szakkör gyűjtött, ekkor kb. 250 tárgyat számlált. ~ nagy aktivitással és szakértelemmel fogott hozzá a gyűjtemény gyarapításához, kezeléséhez. Gyűjtési útmutatót állított össze és sokszorosíttatott, amelyet egy felhívással együtt elküldött az első éves diákok szüleinek. 1976-ban Nováki Gyula régész segítségével közel 300 tárgyat leltároztak be a szakkör tagjai. Így jött létre Vépen az Agrártörténeti Emlékek Gyűjteménye, amely 1982-ben már közel 3000, szakszerűen nyilvántartott műtárgyat mondhatott magáénak. Az 1989 októberében megnyitott mezőgazdasági emlékházban a két évtizedes gyűjtőmunka eredményeként számos ritkaságszámba menő eszköz kerülhetett kiállításra.

1985 után, nyugdíjazását követően is folytatta a gyűjteményszervezést és a gyűjtőmunka irányítását. Egy ideig díjazás nélkül is vállalta az Agrártörténeti Emlékek Gyűjteményének gondozását, az érdeklődő csoportok vezetését. Emellett fáradhatatlanul kutatott. Számos cikkét közölte a Vasi Honismereti Közlemények, a Vas Népe, a Honismeret, a Szakoktatás, a Magyar Mezőgazdaság, a Burgenlandische Heimatblätter, stb... Agrártörténeti, történeti, etnográfiai témájú kéziratai megtalálhatók a Savaria Múzeum Néprajzi Adattárában és a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. „A vépi vár és lakóinak élete” című önálló kötete 1995-ben látott napvilágot, a magyar alsó- és középfokú mezőgazdasági szakoktatás történetét bemutató 350 oldalas tanulmánykötete kéziratban várja a kiadást.

Fm.:

Irodalom:

Tóth Kálmán