Jeanplong József, dr.

1919. ápr. 2. Pancsova [ma PanČevo, Szerbia és Montenegro] – 2006. okt. 20. Budapest

Botanikus tudós, a Nyugat-Dunántúl növényvilágának egyik legjobb 20. századi ismerője, kutatója. Bár nem volt a vasi föld szülötte, ide kötötte fiatalsága és tudományos munkásságának jelentős része. Nyugat-dunántúli tudósnak tekinthetjük. A délvidéki Pancsován pedagógus szülők gyermekeként született: édesapja Jeanplong József gimnáziumi tanár, édesanyja Marton Paula tanítónő volt. Trianon miatt a család 1924-ben Kőszegre, majd Szombathelyre kerül. Elemi és középiskoláit a megyeszékhelyen végezte, utóbbit a Faludi Ferenc Gimnáziumban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karán 1943-ban földrajz-természetrajz szakos tanári oklevelet szerzett, 1947-ben pedig itt avatták bölcsészettudományi doktorrá. 1943-től 1945-ig tartó katonai szolgálata után középiskolákban tanított Nyergesújfalun és Kiskunfélegyházán. 1950 őszétől a budapesti Agrártudományi Egyetem Növénytani Tanszékének adjunktusa volt. 1959-ben a tanszék Gödöllőre költözött, ahol már docensként végzett oktató- és kutatómunkát 1980 végéig, amely nyugállományba vonulása után sem szakadt meg. Tanított növénytant, táj- és természetvédelmet. Tudományos munkássága sokoldalú volt. Más térségek mellett különösen Vas és Győr-Sopron megye, valamint Burgenland flórájának kutatója volt. Gyomtársulások, rétek és legelők ökológiai, társulástani- és hozamvizsgálataival is foglalkozott. Természetvédelmi munkásságának eredményeként lett a Sághegy tájvédelmi körzet. Tizennégy külföldi országban járt tanulmányúton; Európán kívül Kínában és Vietnámban, ahol trópusi-szubtrópusi területek növényvilágát tanulmányozta. Tudománytörténeti munkáiban Carolus Clusius, Gáyer Gyula, Visnya Aladár és Josias Braun-Blanquet munkásságát dolgozta fel. Kandidátusi értekezését 1974-ben védte meg. Több mint száz tudományos és ismeretterjesztő közleménye jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban és könyvekben, többek között a Vasi Szemlében és a Vas Népében is. Számos szakmai és társadalmi szervezetben tevékenykedett. 1948-1949-ben a Parasztpárt tagja, azóta pártonkívüli volt. Vas Megye Közgyűlése 1992-ben Gáyer Gyula emlékplakettel és oklevéllel tüntette ki a megye területén végzett botanikai kutatási eredményeinek elismeréseként. Ugyanebben az évben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a doctor honoris causa (tiszteletbeli doktor) címet adományozta neki.

Fm.:
Adatok Vas megye flórájához. (Beiträge zur Kenntnis der Flora des Komitates Vas.) – Borbásia 1941. 3, 58-60.; Új adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. – Vasi Szemle 1972. 26/4, 586-588.; Új adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Vasi Szemle 1983. 37/1, 111-114.; Új adatok Északnyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez. Vasi Szemle 53/1, 143-145.; Adatok és összehasonlító vizsgálatok szántóföldi gyomviszonyaink ismeretéhez. (Angaben und vergleichende Unterschuchungen über ie Unkrautverhältnisse der Ackerböden West-Ungarns.) – Agr. Tud. Egyet. Mg. Kar Évk. 2, 17-38. (1952).; A Rába ártéri rétek-legelők ökológiai, cönológiai és hozamvizsgálatai. – Kandidátusi érekezés, Gödöllő, 279.; L’aspect estival de prairies à Gaudinio-Arrhenatheretum aux environs de Montpellier. Étude phytosociologique. – Bull. Soc. Bot. Nord de France. 22/2, 119-123.; Horváth E. ~: Vas megye ritka ls védelmet érdemlő növényei. – Vasi Szemle, 1962. 1, 19-42. (Ua. Savaria Múzeum Közleményei 18.); ~ Katona I.: Clusius in Westpannonien. Beziehungen zu Boldizsár Batthyány und István Beythe. In: Fungorum in Pannoniis observatorum brevis Historia et Codex Clusii. Bp.-Graz, 1983. 14-39.

Irodalom:
Bartha Dénes – Kovács J. Attila: Egy nyugat-dunántúli botanikus. ~ munkássága. Vasi Szemle, 2000. 4. 542-546.

Balogh Lajos