Pákay (Pauer) Arnold Árpád

1885. dec. 10. Zágráb [Zagreb, Horvátország] – 1968. ápr. 16. Budapest

Premontrei természetrajztanár, igazgató. Zala megyei (Páka) család sarja, (vezetéknevét 1934. aug. 7-én Pákayra magyarosíttatta). Nagyapja és apja is vasúti mérnökök voltak a MÁV-nál. Anyja, Tichy Mária Munkácsról származott. – Jászón lépett a csornai premontrei rendbe (1904), ahol az Arnold nevet kapta. Teológiai tanulmányait is Jászón kezdte, majd egy év múlva a bp.-i Norbertinumban folytatta. 1909-ben szentelték pappá. Ez idő alatt szerezte meg a Bp.-i Pázmány Péter Tud.-egy.-en földrajz-természetrajz valamint magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelét is. – 1909-től 1947-ig a szombathelyi premontrei rendi Szent Norbert-gimnázium tanára, 1939-ben c. kir. ig., 1941-ben gimn. ig. A kat. gimn.-ok ált. tanulmányi felügyelője, 1943-tól tanügyi főtanácsos. 1947-től az iskolák államosításáig (1948) az újonnan alakult csornai premontrei rendi gimn. ig.-ja. 1950-ben Nyíregyházára internálják, majd még ebben az évben bp.-i rokonaihoz költözik s ott dolgozik haláláig. 1959 és 1968 között, mint utolsó élő rendi vezetőt, a szétszórtságban élő rendtagok elöljárójuknak tekinthették. Csornán nyugszik. – Premontrei tanári tevékenysége mellett a rend ny.-dunántúli prépostságainak történetéhez is gyűjtött adatokat, s megkezdte a vasi középfokú oktatási intézmények történeti adalékainak gyűjtését és feldolgozását is (mindezek kéziratban maradtak). Múzeumi munkássága: 1929-ben a Vasvm.-i Múz. (Szombathely) ásvány-, kőzet- és őslénytárának gondozását veszi át Bendefy Lászlótól, majd Gáyer Gyula halála után a teljes term.-rajzi tár őre (1933-1944). Utóbbinak – aki botanikai-természetvédelmi működésének folyamatos inspirátora – segít a tár újjászervezésében. Feldolgozza a magyar, de elsősorban a ny.-mo.-i kerti kultúra történetét, különös tekintettel Szenczy Imre herbáriumára (1926). A Kőszeg vidéki gesztenyések történetének leírása (1927) növényföldrajzi, Vas megye természeti emlékeinek ismertetése (1932) pedig természetvédelmi szempontból jelentős munkái (utóbbi Gáyer jelentős támogatásával). – Tagja volt a Róm. Kat. Egyházközség képviselőtestületének, Vas vm. árvaházi igazgató választmányának, Szombathely m. város iskolaszékének, Vas vm. és Szombathely város Kultúregyesülete elnöki tanácsának és múz.-i biz.-ának, a Dunántúli Szemle szerk.-biz.-ának, s az Emericana dominusza volt.

Fm.:
Adatok a magyar kerti kultúra történetéhez főtekintettel Szenczy herbáriumára (A csornai premontrei kanonokrend szombathelyi gimn.-ának 1925/26-ik évi Értesítője, Szombathely, 1926, pp. 3-79); Adalékok a Kőszeg vidéki gesztenyések történetéhez (Vasvm. és Szombathely város Kultúregyesülete és a Vasvm.-i Múz. Évk.-e, 2, 1927, 197-203); Vas vármegye természeti emlékei (A csornai premontrei kanonokrend szombathelyi Szent Norbert-gimn.-ának 1931/32. évi Ért.-je, Szombathely, 1932, pp. 3-65). Szerkesztői munkásság: A csornai premontrei kanonokok rendje szombathelyi Szent Norbert-gimn.-ának Évkönyve (1941-1945). Kézirat: A Csornai Premontrei Prépostság névtára, 1226-1950 (Csorna).

Irodalom:
Bendefy László: In mem. P. A. Á. (Vasi Szemle, 22, 1968, 626-630); Keresztesy Parker L.: P. Á. A. csornai premontrei kanonok alperjel (Szolgálat, 1970, 5, 95); Kovács Imre Endre - Balogh Lajos: P. A. (In: Köbölkuti Katalin /szerk./: Szombathelyi tudós tanárok II. Szombathely, 2001). Magyar Múzeumi Arcképcsarnok. Bp., 2002. 688-689. p.

Balogh Lajos