Aktuális

2024. június 7-én péntek délután 17 múzeumbarát szegődött Móricz Péter történész nyomába, s ismerhette meg a kastély történetét. Feltehetően a Széchényi-család volt az építtetője, első említése 1459-ből származik. 1605-ben a Batthyány-családhoz került, akik alatt az évszázadok folyamán több felújítást, átalakítást és bővítést megért és végül klasszicista stílusú hercegi rezidenciává alakult.

Utolsó tulajdonosa, dr. Batthyány-Strattmann II. László 1945-ben kénytelen volt elhagyni az ősei által 340 éven keresztül birtokolt kastélyt, amelyet a szovjet hadsereg foglalt el. A csodás épület laktanyává, majd diákotthonná lett. Múzeumként 1980 óta működik, 2014 óta hét teremben nyújt érdekes látnivalókat.

A múzeumbarátok elsősorban a Körmend és a Batthyányak évszázadai című állandó kiállítás megtekintésére érkeztek, ami a kastély nyugati, legrégebbi szárnyában kapott helyet. Rácsodálkozhattak Körmend és Szombathely történetének párhuzamaira, találkozhattak a helyi ács-cserepes-kőműves, mészáros, lakatos céh emlékeivel. Érdemes szemügyre venni őket, habár kétségtelenül a hatalmas, negyedütős óraszerkezet és a velocipéd vonja magára leginkább a látogató tekintetét. Az óraszerkezetet 1888-ban Sándor Ferenc készítette. Soha nem volt toronyban, de máig működik. A velocipéd az Udvardi fivérekhez kötődik, akik az 1889-es párizsi világkiállításra indultak útnak elképesztő vállalkozással az Alpokon keresztül. Hazafelé kitérőt tettek Torinóba, hogy felkeressék a száműzetésben élő Kossuth Lajost. Innen ered a körmendiek erős Kossuth-kultusza, ami a Dunántúlon elsőként itt felállított teljesalakos szoborban is testet öltött – tudtuk meg Móricz Pétertől.

Ezt követően Batthyány család történetét bemutató terembe léptünk. A főúri família számos nagyságot adott az országnak, például: Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitányt, Batthyány Lajos Ernő nádort, a hercegi címet megszerző Batthyány Károly tábornagyot, Batthyány Fülöp mecénást, Batthyány Lajos miniszterelnököt és dr. Batthyány-Strattmann Lászlót, a boldoggá avatott szemorvost. Az emléküket felidéző dokumentumok, műtárgyak közül megtapintható Batthyány I. Ádám díszbuzogányának másolata. Róla egyébként feljegyezték, hogy rendkívül szerette a bort. Akár napi hat litert is megivott. Mértéktelen fogyasztásának a gutaütés vetett némi gátat. A hercegi címet megszerző Batthyány Károly Mária Terézia gyermekeinek nevelője volt, Batthyány Fülöp pedig Széchenyi István gróf után a legnagyobb összeggel járult hozzá a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásához. Nagy érdeme volt Körmend főterének téglaépületekkel történő újjáépítésében és térelrendezésében is. Az építkezés alatt került felszínre az a 14–15. században, az Ágoston-rendi szerzetesek által elrejtett kincslelet, amelynek darabjai másolat formájában szintén megcsodálhatók a kiállításban.

A dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos életét bemutató kiállítótérről gyönyörű rálátás nyílik a kastély kápolnájára. Itt vett minden reggel szentmisén részt népes családjával a szegények orvosa. Ifjú korában nem volt mindig példás magaviseletű, életében a fordulópontot hivatásának és feleségének megtalálása jelentette. 1896-ban orvostanhallgató lett a bécsi egyetemen, ahol 1900-ban szerzett doktorátust, majd hozzálátott magánklinikája létrehozásához Köpcsényben. 1920 után a körmendi kastély melléképületében ingyen gyógyította a betegeket. 33 éven keresztül élt boldog házasságban Coreth Mária Teréziával, akivel 11 gyermeket nevelt fel hitben és szeretetben. Egyik legnagyobb sorstragédiája elsőszülött fiának, Ödönnek a halála volt, aki egy későn felismert vakbélgyulladás következtében halt meg. A tárlókban őrzött kották a 21 éves ifjú zenei tehetségéről meséltek. Dr. Batthyány-Strattmann Lászlónál 59 éves korában hólyagrákot diagnosztizáltak. Súlyos betegsége idején felesége odaadóan ápolta. 1931. január 22-én hunyt el. 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta.

A délután második felében Pintér György múzeumpedagógus vezetésével a Körmend iskolatörténetét bemutató időszaki kiállítást tekintettük meg. Érdekesség, hogy már a 15. század második feléből van írásos adat arról, hogy működött iskola a városban. A kiállításban nemcsak nosztalgiára hívó tárgyakat, iskolai egyenruhát, köpenyt, írógépet, szorobánt, számítógépet, hanem igazi ritkaságokat is láthattunk. Így például az első magyar nyelvű földgömböt 1840-ből és az 1771-ben kiadott első magyar nyelvű tankönyv, a Hármas kistükör egy 1826-os példányát.

S hogy mit rejt a cipőtörténeti kiállítás? Egy jó indokot arra, hogy újfent felkeressük a körmendi múzeumot!

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!