Archívum

Az 1920-as, 1930-as évekbe repítette vissza a klub tagjait gondolatban Tóth Kálmán (Kami) múzeumpedagógus (Savaria Múzeum), aki vetített képes előadása keretében interaktív térképek segítségével mutatta be, hogy miként rendeződtek át egyes európai országok határai az 1. világháborút követő döntések hatására. Korabeli fényképfelvételeket felvillantva érzékletesen beszélt a hátországban élők helyzetéről, az ellátási gondokról, valamint a hazánkban végbement gyors politikai változásokról.  A korszak embere számára a nélkülözés mellé még járványok is társultak.

A területi átrendeződés maga után vonta a népesség átrendeződését is. Több százezren voltak, akik az új határt követően nem kívántak felesküdni az új államalakulatokra, ezért odahagyni kényszerültek otthonaikat, és a csonka Magyarországon kerestek menedéket. Voltak, akik rokonaiknál éltek, de a többség elhelyezése és a lakhatás hamarosan óriási gondokat okozott. Sok család vagonokban érkezett, azokban is volt kénytelen meghúzni magát - és hosszútávra berendezkedni. Ők voltak a vagonlakók. Az embertelen körülményeiket, a higiéniai problémákat a tél hidege és a kiszolgáltatottság érzése is tetézte.

A történeti felvezetést dokumentumelemzés követte. A kivetítőn az Országos Gyermekvédő Liga által kibocsájtott sorsjegyen a következőt olvashatjuk:

„Az elhagyott gyermek a társadalom bűne”… „Az elzüllött gyermek pedig a veszedelme.”

Sokan próbáltak tenni legalább a gyermekek helyzetének jobbra fordításáért, például jótékonysági rendezvényekkel, adománygyűjtéssel. Az egyik átfogóbb megoldást a nemzetközi gyermekvonat-akció jelentette. Vagyis, hogy a legyengült szervezetű gyermekek pár hónapra, vagy akár egy évre külföldre utazhattak befogadó szülőkhöz, ahol amellett, hogy megfelelő ellátásban részesültek, elsajátíthatták a vendéglátó országok (Hollandia, Belgium, Anglia, Dánia, Svájc Svédország) nyelvét, megismerhették kultúráját, „világlátást” szerezhettek.

Magyarországról Hollandiába 1920. február 8-án indult el az első gyermekvonat. A gyermekmentő akció egyik szervezője a szombathelyi születésű Knebel Miklós volt – mondta el Kami, majd néhány elgondolkodtató kérdéssel igyekezett közelebb hozni a múzeumbogarakhoz a gyermekvonatok utasainak élethelyzetét és szükségszerű döntéseit. Az egyik feladat során a leghasznosabb szavakból szótár készült, amit aztán szituációs játék keretében lehetett használni. Végezetül arra keresték a választ a klubtagok, hogy melyek azok a közkincsek, jellegzetességek, hungarikumok, személyes kötődések, amelyek mentén bemutatnák a külföldi közönség számára Magyarországot.

A klubfoglalkozás tevékenyen, a téma komolyságához mérten jó hangulatban telt. Történelmünk e nehéz időszakának megismerése olyan érzelmi többletet nyújtott, amelyből a mindennapok során is erőt meríthetünk.

Az interaktív örökségpedagógiai foglalkozást iskolai csoportok is igényelhetik. Bővebb információ: Tóth Kálmán múzeumpedagógus (+36 30 97 33 3287).

A rendezvény a Vasi Múzeumbarát Egylet Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420 azonosítószámú projektje keretében valósult meg.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!