Archívum

A sétára 2021. október 29-én, pénteken, Orbán Róbert helytörténész vezetésével került sor. A temetÅ‘látogatás során 8 személyiség rövid életrajza hangzott el, akikrÅ‘l a mécsesgyújtás mellett emlékükhöz kapcsolódó szépirodalmi idézettel is megemlékeztek a Vasi Múzeumbarát Egylet versmondó körének tagjai.

 

Techet Ignác

Újperint, 1842 – Szombathely, 1872

Mérnök.

Munkái:

• A folyóvizek sebességének kiszámítására felállított nevezetesebb képletek rövid ismertetése (1869)
• A hidak hordképességének megítélése (1870)
• A többnyugpontú tartókra ható külerÅ‘k s azok nyugtani mozzanatainak meghatározása (1870)

Viadukt vagyok, bús diadalív.

- Repeszt a fagy és elmállaszt a hÅ‘ség. -

Magamnak: gyötrelem, másoknak: út,

A hídépítÅ‘ Istennek: dicsÅ‘ség.

(Reményik Sándor: Viadukt, részet)

 

Koroknay Istvánné Stránsky Lujza

Toponár, 1882 – Szombathely, 1969

Pedagógus, gyermekeknek szóló könyvek és jelenetek szerzÅ‘je, festÅ‘művész, könyvillusztrátor.

Munkái:

• Gyermekarcképek: monológok és dialógok 8– 13 éves gyermekek számára (1926)
• Iskolai színpad: jelenetek az életbÅ‘l (1927)
• Romboló Robi Liliputban (1934)
• GerÅ‘ Böske lakodalma (1934)

 

Ebben az én csodás gyermekvilágomban fénykévék gyanánt állanak az iskolai ünnepélyek és elÅ‘adások. Könnyel égettek, rózsaesÅ‘t szórtak, jóságot csepegtettek, felemeltek, lelkesítettek, az Úrhoz vezettek, mélyen a szívembe szántottak. Szeretném az iskolának visszaszolgálni, amivel valamikor segített.

(Stánszky Lujza gondolatai „Gyermekarcképek” című kötete keletkezésérÅ‘l, Szombathely, 1926. január 1.)

 

Eredics Ferenc

Csénye, 1840 – Szombathely, 1911

Jogász, politikus, a Szombathelyi Általános Takarékpénztár egyik megalapítója, késÅ‘bb titkára. Versei a Napkelet és a Nefelejts című lapokban jelentek meg.

Önálló kötete:

• Költemény-füzér (1862)

 

Csak egy tekint hidegen rám ,
Mely legkedvesb nekem,
S ámbár ölében kin vagyon ,
Mégis felé kívánkozom,
Mert Å‘ a — szerelem.

(Eredics Ferenc: Merengés közt, részlet)

Enuszt Gézáné (pósfalvai Tulok Erzsébet)

+ 1938

Férje, Ernuszt Géza 1902-ben pisztolypárbajban halt meg.

• Henry Bordeaux: Behavazott lábnyomok és Veszedelmes játék című regényeit fordította franciából magyarra.

 

„Volt emberek.
Ha nincsenek is, vannak még. Csodák.
Nem téve semmit, nem akarva semmit,
hatnak tovább.”
(Kosztolányi DezsÅ‘: Halottak, részlet)

 

Kaffehr Béla (KÅ‘váry Béla, KÅ‘váry – Kaffehr Béla)

Kürtös (ma Pusztakovácsi) 1855 – Szombathely, 1907

A Vasvármegye című lap alapítója, költÅ‘, író műfordító.

 

„A múlt rövid, - nem hosszu évek,
Csak néhány boldog óra az,
Az élet annyi évszakában
Csak egy gyorsan múló tavasz.”

(KÅ‘váry Béla: A fájdalom dalai, részlet)

 

Stamborszky Lajos

Sümeg, 1857 – Szombathely, 1910

Orvos, Tempi passati című verseskötete 1899-ben jelent meg.

 

„Uram, ha érzÅ‘ lágy szivembe
E sok ragyogó álmat adtad,
Hűs árnyban olykor megpihenve,
Hadd érjen jótevÅ‘ hatalmad!”

(Stamborszky Lajos: Az éghez, részlet)

Kárpáti Kelemen (Kudelka József)

Rábaszentmárton, (ma Sankt Martin an der Raab, Ausztria) 1859 – Szombathely, 1923

Történész, tanár, premontrei szerzetes. 1890-tÅ‘l a Régészeti Egylet, 1899-tÅ‘l a Vasvármegyei Kultur-Egyesület titkára. 1883-tól a Premontrei Gimnázium tanára, 1907–1911 között igazgatója.

Néhány fontosabb műve:

• Szombathely – Savaria rend. tanácsú város monographiája (1880–1894) (Kunc Adolffal)
• Q. Horatius Flaccus válogatott ódái és epodosai (fordítás magyarázatokkal) (1899)
• Latin nyelvtan (1919)

 

„Jól él, bár szűkén, kinek van kis sója,
 S szegényes étke picziny asztalán.
Ki szennyes vágytul s félelemtül óva,
Nyugodtan alszik bármely éjszakán!„

(Quintus Horatius Flaccus: Gosphiushoz, részlet)

 

Kapossy János

Szombathely, 1894 – Budapest, 1952

Művészettörténész, levéltáros, a magyarországi barokk művészet kutatója.

Jelentősebb művei:

• A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei (1922)
• F. A. Hillebrandt (1924)
• Maulbertsch sümegi freskóműve (1930)
• A magyarországi barokk európai helyzete (1931)
• Magyarországi ötvösök a XVIII–XIX. században (1934)
• Maulbertsch a szombathelyi püspöki palotában (1943)

 

„A drága Szily-név irva légyen égben,
A föld szinen pedig légyen dicsÅ‘ségben.”

(Faludi Ferenc: Méltóságos Szily János urnak, szombathelyi elsö érdemes püspöknek, mikor azon püspökségbe béállott, 1777. esztendöben, részlet)

Képgaléria

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!