Aktuális

Séta indult régészeti titkok nyomában (fotó: Tóth Kálmán)

Előzetesen dr. Pap Ildikó Katalin Kőszeg településtörténetéből adott rövid ízelítőt. A múzeumbarátok látogatásának célja a 13. századi minorita templom alapjaira épült „öregtemplom”, a Szent Jakab-templom és az alatta lévő kripta megtekintése volt. Az egykori minorita (ferences rendi) templom szentélye minden valószínűség szerint egybeesett a ma álló épület szentélyével és csatlakozott hozzá egy torony is. Az 1289-ben elpusztult istenháza helyén egy csarnoktemplom épült, amelyet az idők folyamán többször átalakítottak. A templom 1671-től a jezsuitáké volt, majd a piaristák és a bencések kezelésébe került.

Pucheim Katalin sírköve és dongaboltozat a Jurisics-kriptán (fotó: ArchaeoJedi KFT.)

Az északi hajóban lévő barokk Szent Benedek oltár mellett falba illesztett epitáfium állít emléket Jurisics Annának és Ádámnak. A kripta zárókövét Jurisics Miklós első felesége, Puchheim Katalin sírköve adja. A középső kripta a Széchy családé. Itt alussza örök álmát a kalandos életű Széchy Mária, akiről Gyöngyösi István Márssal társolkodó Murányi Vénus címmel 1664-ben írt eposzt. Wesselényi Ferenc grófért a börtönt is vállaló hölgyet AMS monogrammal ellátott pecsétgyűrűvel helyezték örök nyugalomra 1679-ben. A Széchy család rimaszécsi ágának utolsó sarja, Péter, Kőszeg várának és uradalmának örökös ura, Vas vármegyei főispán mellől Pázmány Péter által írt aranyborítású imakönyv került elő, rajta a család címerével. A családi temetkezések sorában a karzat vélhetőleg egykori építtetőiről, egy házaspárról is hallhattunk dr. Pap Ildikó Katalintól. A férj egyszerű öltözete mellett a hölgy halotti viselete kiemelkedő. Ingválla, szoknyája, hajhálója szép állapotban megmaradt, egyik kezén egy zöld, másikon egy vörös köves aranygyűrűt viselt.

Köpönyeges Madonna részlete (fotó: Urbán László)

A templom fala szegények bibliájaként mesél. Az 1930-as években felfedezett köpönyeges Madonna alakját az állvány jelenleg ugyan takarja, de mögötte már felsejlenek azok a részletek, ahol dr. Heitler András falképrestaurátor elővarázsolta a falfestmény színeit. Hamarosan szépen helyreállítva láthatjuk Szent Dorottya és Szent Borbála alakját, a gyermek Jézust hordozó Szent Kristófot és a napkeleti bölcsek jelenetét. A freskók mellett a gyönyörű barokk főoltár vonja magára a figyelmet. Herceg Esterházy Pál nádor készíttette 1693-ban. A mostani ritka alkalommal az oltár mögé és a sekrestyébe is betekinthettünk.

A templomlátogatást követően a kriptában Simon Zsófia kalauzolta a merészebb múzeumbarátokat.

A Szent Jakab-templom teljes felújítására ugyan még várni kell, ám bízunk abban, hogy hamarosan teljes szépségében is megcsodálhatjuk.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!