Aktuális

A Vasi Múzeumbarát Egylet és a Savaria Múzeum 2024. évi régésztáborának központi alakja a 17. században élt nemes hölgy, Batthyány Erzsébet volt. A Szent Márton templomot romjaiból újjáépíttető grófnő ugyanis 350 évvel ezelőtt, 1674. július 4-én hunyt el.

A tábor első napja ismerkedéssel indult. Ugyan voltak körünkben múzeumbogár klubtagok és visszajáró táborozók, de akadtak „újoncok” is. Bebizonyosodott: nem árt néha rácsodálkozni régi barátainkra, ahogy a Savaria Múzeum állandó kiállítására sem. Ezért Varga Péter az ismerkedő játékok után rövid tárlatvezetéssel örvendeztette meg a társaságot. Az elhangzott ismereteket a „törökbasajárásnak” elnevezett játék során lehetett kamatoztatni, amikor is a vitrinekben rejtőző kincsek felkutatása volt a feladat. A játék mellett a délelőtt folyamán Ágoston Eszter és Tóth Kálmán segítségével különleges tábori nyakbavalók készültek. A munka végeztével falapra festett apró címerpajzs díszlett a gyerekek nyakában, rajta a Csáky, Zrínyi, Erdődy családok heraldikai motívumaival.

Ebéd után Schmidtné Vinczi Réka „A suba, a sárga csizma, a pecsétgyűrű és a szájában fáklyát tartó kutya – avagy: egy céhes legény és egy szolgáló egymásra találása Batthyány Erzsébet udvarában” című írása nyomán ismét színre lépett Kvéró, akiben dr. Kiss Gáborra, a Savaria Múzeum régészére ismerhettünk. Kvéró újabb történeteiben a kutató figyelme Batthyány Erzsébet személyére és korára irányul. (A grófnő feldúlt nyughelyének feltárására 1994–1995-ben valóban sor került.) A történet szerint régészünk szenzációs leletre bukkan: kezébe kerülnek Batthyány Erzsébet naplójának részletei. A latin kifejezésekkel teleszőtt magyar nyelvű sorok a 17. századi főúri udvarok mindennapjait elevenítik meg.

A történetmesélés után a korszak történelmi eseményeiről, jelentős személyiségeiről Tóth Kálmán interaktív előadása révén kaptak képet a táborozók. Szó esett a másfél évszázados török hódoltság idejéből való, máig szókincsünk részét képező jövevényszavakról is.

A nap Kérdezz – felelek! játékkal zárult. A kártyalapok segítségével a korabeli kertkultúra kedvelt, napjainkban is fogyasztott gyümölcseiből „csemegézhettek” a gyerekek.

2024. július 2.

A tábor második napján Hétköznapok a török félhold árnyékában címmel folytatódott Tóth Kálmán vetítettképes előadása. A múzeumpedagógus a dunántúli események sorában, a Bocskai-felkelés kapcsán a szombathelyi reneszánsz kincsleletre is felhívta a figyelmet, amelynek darabjai a Savaria Múzeumban megtekinthetők. Az előadás második részében Gombás Ádám adott általános történeti áttekintést a harmincéves háború kiváltóokairól és következményeiről.

A tudáselmélyítést követően tárgyalkotó műhelymunka kezdődött. Ágoston Eszter vezetésével egyedi, márványos mintázatú ceruzatartók készültek, Foki Éva képzőművész pedig nem kisebb feladatra, vállalkozott, mint hogy a gyerekekkel közösen elkészti az Erdődy és a Batthyány család nagyméretű címerét habszivacsból. Hogy e látványos alkotásokat a tábor végéig sem tudtunk befejezni, az inkább a bő programoknak, sem mint az igyekezet hiányának volt betudható.

A délután hátralévő részében, Kvéró régész történetei révén Batthyány Erzsébet grófnő és testvére, Ádám családi kapcsolatai kerültek előtérbe. A történetben utalást találunk arra, hogy a Batthyány Ádám alakja hatással volt Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című művére. Erről az irodalmi szálról, továbbá a Batthyány-család Pázmány Péterhez, Balassi Bálinthoz és Zrínyi Miklóshoz kötődő kapcsolatáról Takóné Hoós Ildikó mesélt 17. századi magyar levelestár címmel.

Íme, a Bánja, hogy hajnalban kell az szerelmesétől elmenni című költemény Balassi Bálint Sajátkezű versfüzéréből:

Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek,

harmaton ha nap felkél,

Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad,

reggel, hogy elmúlt éfél,

Újul zöld bokor is, de nékem akkor is

dolgom csak gond, bú, veszél.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!