Aktuális

E szakterület képviselőjével, Kiss Péterrel Tóth Kálmán folytatott beszélgetést a 2024. május 17-én tartott, felnőtt múzeumbogarakat bemutató sorozat legutóbbi összejövetelén.

A beszélgetésvezető utalt a sorozat előző eseményeire, majd arról kérdezte Kiss Pétert, hogy miként került érdeklődése középpontjába az archeológia helyett az armenológia tudománya.

-          Peti, te is régész szerettél volna lenni?

-          Igen – érkezett a gyors, határozott válasz.

-          De nem én beszéltelek le róla, ugye?

-          Nem! – nyugtatta meg a fiatalember a múzeumpedagógust. A lepergő képek Kiss Péter valóban erős múzeumi kötődéséről szóltak. Széles érdeklődési köre már a Vasi Múzeumbogár Klub tagjaként is megmutatkozott.

A kivetítőn Kiss Péter mint karmester (fotó: Tóth Tamás)

Péter a 2007. évi régésztábor során az ikervári leletmentő ásatás részese volt, 2010-ben pedig Mercurius szerepét vállalta az Apocolocyntosis – avagy Claudius császár tökké válása című régésztábori színdarabban. Az évek során nemcsak a római koros kiállítótérben, hanem a Savaria Múzeum földtörténeti folyosóján is örömmel vállalta vendégek kalauzolását. A múzeumbarátokkal ellátogatott Aquincumba, és követte őket a bécsi hosszú éjszakákra 2011 és 2013 között. A Haus der Musik-ban egy alkalommal az interaktív tárlat nyújtotta lehetőséggel élve sikerrel vezényelt egy zeneművet. A muzsika nyelvén túl Péter elsajátította az angolt, a németet, óörményt, örményt, franciát, arabot, a szírt és az ógörögöt is.

Miután az archeológia iránti vágy alábbhagyott benne, keresni kezdte az útját az életben. A lehetőségek sorában az orvosi, a klasszikafilológusi és a német–történelem szakos tanári pálya is szerepelt. Hivatására a Kaukázusban talált rá. Egy tanulmányi kirándulás során jutott el Grúzia, Örményország és a Hegyi-Karabah Köztársaság magával ragadó tájaira. Olyannyira elvarázsolta Örményország, hogy úgy döntött, tanulmányait ezen a szakirányon folytatja tovább.

Örmény betűk (fotó: Tóth Tamás)

A kerekasztal mellett sodró erejű, sokrétű beszélgetés bontakozott ki. Betekintést nyertünk az örmény nép történetébe. Hallhattunk az évszázadokra visszanyúló örmény-török ellentét vallási, etnikai és politikai okairól. Az örményeket az első keresztény nemzetként tartjuk számon. A diaszpórában élők identitásukat főként vallási alapon élik meg. Az „örmények bencéseiként” emlegetett mechitarista rend bécsi könyvtárába azonban elég nehéz a bejutás – tudtuk meg Kiss Pétertől. A rendet Szebasztei Mechitár alapította 1701-ben azzal a szándékkal, hogy szellemi és kulturális küldetésével az örmény népet folyamatosan művelje. Az armenológus a rendalapító arcképét, saját régi útlevelét (benne az egykori Hegyi-Karabahba szóló vízummal) és örmény nyelven írt Bibliát mutatott a jelenlévőknek. Tanulmányainak feltételéről, az örmény nyelv elsajátításának nehézségeiről is vallott. Az indoeurópai nyelvcsalád egy külön ágát képező örmény nyelv ugyanis saját betűs írásmóddal rendelkezik, mindemellett két – egy keleti és egy nyugati – változatban is él. Nem meglepő, hogy tanulmányai kezdetén Péter élete egyik legnehezebb pillanataként élte meg, amikor a jereváni egyetemen arra kérték szaktársai, hogy tartson örmény nyelven előadást a magyarországi örmények 1848–1849. évi forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről.

Tóth Kálmán és Kiss Péter a magyar-örmény kötelékekről beszélget (fotó: Tóth Tamás)

A pódiumbeszélgetés az örmény-magyar kapcsolatok számos izgalmas részletét hozta felszínre. Szamosújvár az örmények mekkája – írta 1847. augusztus 20-án úti jegyzeteiben Petőfi Sándor, s ez nem költői túlzás. 1672-ben telepedtek meg itt a török üldöztetés elől menedéket kereső örmények, és virágzó közösséget hoztak létre. Viszonylag hamar beolvadtak, magyarokká váltak. Kevesen tudják, hogy az aradi vértanúk közül Kiss Ernő honvéd altábornagy örmény gyökerekkel rendelkezett. (Igaz, nem volt örmény identitástudata.) Czetz János 48’-as tábornok szintén örmény felmenőkkel bírt. Lukács László miniszterelnök (1910–1912), aki Mária Teréziától nyert nemesi rangot, viszont már büszkén vállalta az örmény kisebbséghez való tartozását.

A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 2994 fő vallja magát örmény nemzetiségűnek, közülük heten Vas vármegyében élnek.

Elkötelezettség és lelkesedés (fotó: Tóth Tamás)

Tóth Kálmán jelenlegi munkájáról is kérdezte a vendégét. Kiss Péter elmondta, hogy tanársegédként (tutor) dolgozik a hallei egyetemen, s ha nem oktat, hát ír: szaktársaival közösen egy tanulmányköteten dolgoznak. Gábrus Zakariás magyar–örmény nyelven, de nem tükörfordításban készült naplójának kiadásában mélyed el, mesterdiplomáján munkálkodik.

További sok sikert kívánunk munkájához, és ezúton is köszönjük az értékes betekintést az örmények történelmébe és kultúrájába.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!