Aktuális

2024. január 26-án, Tóth Kálmán vezetésével Januári évfordulók címmel indult sorozat, amelynek keretében változatos korszakok első hónapjának néhány fontos eseményét ismerhették meg a klubtagok.

Emberi jogok és keresztény vallásfelekezetek felsorolását kérte a foglalkozás kezdetén a résztvevőktől a foglalkozásvezető. Miközben a tollak és ceruzák serényen sercegtek, bizonyára sokakban felmerült a kérdés: hogy jön mindez a januárhoz? A közös tudásmegosztást követően Kami felfedte a kapcsolatot. Az 1568. évi tordai országgyűlés Európa nyugati részeit messze megelőzve, elsőnek mondta ki négy keresztény felekezet: a katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius vallás szabadságát, egyenjogúságát. Sok más érdekesség mellett Kami idézte a törvényt, amellyel az Erdélyi Fejedelemség példát mutatott toleranciából a vallásháborúk által dúlt Európának. Így lett a vallásszabadság ünnepe január 13.

Takóné Hoós Ildikó a magyar kultúra napjához kapcsolódóan a Himnusz költőjéről, az óda keletkezének és megzenésítésének körülményeiről beszélt. Rávilágított arra a lelki feszültségre, amely Kölcseyben élhetett, amikor ezzel a fohásszal szinte egy időben született a Vanitatum vanitas (Hiábavalóságok hiábavalósága). Megtudhattuk, hogy a nemzeti imánk megzenésítésére 1844-ben kiírt pályázatra tizenhárman neveztek, s Erkel Ferenc alkotásától csupán pár szavazattal maradt el Egressy Bénié. A megzenésített költemény a nagyközönség előtt első ízben 1844. augusztus 10-én hangzott el a Széchenyi-gőzös vízrebocsátásakor. Összetartozásunk kifejezőjeként él az egymást követő nemzedékek szívében. Lezárásként  Ágoston Eszter által készített kvízjáték következett, amely ITT játszható újra.

Nemzeti értékeink között kiemelkedő szerepe van a helyi értékeknek is. Talán egészen más képet mutatna Szombathely, ha nem Hollán Ernő honvéd hadmérnöknek, az országos hírű vasútépítő mérnöknek a szülővárosa lenne. Neki köszönhetően a város a nyugat-dunántúli régió egyik vasúti csomópontja lett. A 200 éve, 1924. január 13-án született sokoldalú személyiség Komárom és Pétervárad erődítésében betöltött szerepéről, Széchenyi Istvánhoz fűződő barátságáról Ágoston Eszter tartott forráselemzéssel színesített foglalkozást.

A következő hét péntek délutánját – még szintén a sorozat keretében – a Don mentén 1943. január 12-én megindított szovjet offenzíva magyar áldozataira való emlékezés töltötte be. Az asztalokon korabeli hírlapok, hadparancs, Garda József, Kuntár Lajos és Somorjai Lajos tolla nyomán született visszaemlékezések hevertek. Tóth Kálmán sajtóhírek (Esti Ujság, Magyar Nemzet, Népszava), korabeli filmhíradók és visszaemlékezők szavainak kontrasztjára helyezte a hangsúlyt. Gebei László Interaktív térképe segítségével bemutatta a frontvonalak 1943. január 11–27. közti változását, a csapategységek mozgását, majd a honvédség, kiemelten a tüzérek felszereléséről beszélt egy, a Don-kanyart megjárt tüzér-szakaszvezető, Virág Antal fényképhagyatéka nyomán.

Takóné Hoós Ildikó a világégés áldozataira emlékezve néhány költeményt ajánlott dokumentumként is a jelenlévők figyelmébe a Szép versek 1944 című sokhúrú „abszurd antológiából” (2020),  és kézbe adta Radnóti Miklós Bori noteszének fakszimile kiadását.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!