ArchÃvum
Istenért, a békéért és a királyságért
IV. Károly és gróf Mikes János megyés püspök kapcsolata
2021.11.02
Dr. Bakó Balázs történész előadására az Őrvidék Házban, Az utolsó magyar király Vas vármegyében című, könyvbemutatóval egybekötött konferencia keretében került sor.
Vetített képes előadása keretében dr. Bakó Balázs Mikes János és IV. Károly sorsának összefonódásáról beszélt. A történelmi előzményeket felvázolva elmondta, hogy az 1916. november 21-én I. Károly néven osztrák császárrá, majd ezt követően december 30-án magyar királlyá koronázott IV. Károly trónra lépésében számos nem várt körülmény közrejátszott (lásd: Rudolf trónörökös öngyilkossága, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása). 1918-ban azonban az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően előbb az osztrák, majd a magyar trónról is távozni kényszerült. Az általa aláírt eckartsaui lemondó nyilatkozat komoly vitákat váltott ki a két legitimista tábor, a karlisták és a szabad királyválasztást kívánók között is. A IV. Károlyhoz hű karlisták közé tartozott Almássy László, gróf Apponyi Albert, gróf Teleki Pál, gróf Zichy János és nem utolsó sorban gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök.
A jezsuita neveltetésben részesült Mikes nem titkolta, hogy a trónban – és IV. Károly személyében – az Istentől származó világi hatalmat látja, amit egy forradalom vagy erőszak nem söpörhet el, mert ez egyenlő lenne az isteni rend elleni lázadással.
Mikes és Károly ismeretsége 1901 nyárára nyúlik vissza. Mikes így írt első benyomásiról napójában:
Mondhatom, hogy nekem a kis főherceg végtelenül szimpatikus, egy okos, jó tehetségű, igen vallásos és nyílt, őszinte ifjú. Tartsa meg Őt a Jóisten és legyen egy jó király, és őrizze őt az ellenségeitől.
Ezen előzmények ismeretében érthető, hogy az ex-uralkodónak a trón visszaszerzésére tett első kísérlete miért Szombathelyről indult. Az 1920. március 27-én, nagyszombaton este 10 óra tájban lezajlott eseményeket gróf Mikes János és gróf Erdődy Tamás visszaemlékezéseit idézve, illetve korabeli dokumentumokat felvillantva tárta a közönség elé az előadó.
Ismeretes a történet, miszerint a püspök nem ismerte fel rögtön az Erdődy Tamás gróf társaságában érkező királyt, és ismeretes a folytatás is: IV. Károly célja, hogy békés eszközökkel, tárgyalással rábírja Horthy Miklós kormányzót a hatalom átadására, nem járt sikerrel. Még ugyanebben az évben, október 20-án sor került a második visszatérési kísérletre. IV. Károly ekkor feleségével és szűkebb kíséretével együtt repülőgépen érkezett a Dénesfa melletti Cziráky-birtokra. Városunkba Boroviczény Aladárt küldte, hogy kérje el Mikes Jánostól az általa rendelt tábornagyi egyenruhát. Majd a trónfosztott király és kísérete vonattal Budapestre indult. Menet közben több katonai helyőrség is hűségesküt tett neki. Október 23-án, a IV. Károly csapatainak vereségével záruló budaörsi csatát követően a király végleg elhagyta az országot. Száműzetésben élt Madeira szigetén, ahol 1922. április 1-jén hunyt el.
Mély gondolatokat ébresztő előadása utolsó részében a IV. Károly emlékét ápoló Mikes püspök alakját idézte a hallgatóság elé dr. Bakó Balázs. Mikes püspök hűségének bizonyítására számos példát hallhattunk, amelyek közül csak néhányat említünk. IV. Károly halálának évfordulóján Mikes minden évben gyászmisét celebrált, s e napra iskolai szünetet rendelt el. Az 1926-ban, Zalaegerszegen felépült templomot is IV. Károly emlékére szentelte fel. Felkarolta a szoborállítás tervét, ám (miután az erre befolyt összeg kevésnek bizonyult)-, szobor helyett, az utolsó magyar király szombathelyi látogatásának emlékére végül márványtáblát készíttetett, amely a püspöki palota előterének falán látható. A 2004-ben boldoggá avatott IV. Károly hivatalos emléknapja október 21.
A rendezvény a Vasi Múzeumbarát Egylet – Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című (TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420) projekt keretein belül valósult meg.
