ArchÃvum
Hazánk legidősebb városa ünnepet ül
Konferencia – így emlékeztek az 1900 éves Szombathelyről 1943-ban
2023.10.27
A Püspöki Palota Sala Terrenája megtelt érdeklődőkkel. Néhány üvegtárlóban Szombathely 1943-ból származó emlékei sorakoztak. Egy szelet abból a rendezvényfolyamból, amellyel felmenőink 80 évvel ezelőtt a város születésnapját ünnepelték.
A jubiláló város – Ünnepi rendezvények 1943-ban Savaria alapításának emlékére című konferenciára 2023. október 25-én négy előadással, korabeli újságcikkel és verssel készültek a szervezők: a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltára, a Savaria Múzeum, a Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont és a Vasi Múzeumbarát Egylet.
A konferencia levezető elnöke, Rétfalvi Balázs bevezető szavait Wimmer Roland, a Szombathelyi Egyházmegye gazdasági helynökének köszöntő beszéde követte. Az 1943-as jubileumi programsorozat kiemelkedő pontjaként a Romkert megnyitását említette meg . Megemlékezett dr. Géfin Gyuláról és az antik örökség megőrzésén fáradozó neves püspökök – Szily János, Szabó Imre, Mikes János és Grősz József – munkásságáról. Köszönetet mondott az odaadó szakmai tevékenységért a régészeknek, kiemelten is dr. Tóth Endrének. Feladatukhoz a gondviselő Isten kegyelmét kérte.
Ezt követően a Savaria Múzeum igazgató asszonya, Csapláros Andrea szólalt fel. Beszédében a Járdányi Paulovics István Romkertet időkapuhoz hasonlította. Az 1943. esztendőre a muzeális intézmény születésnapjaként tekint. A történelmi távlatokon túl a hely 21. századi jelentőségét, kultúraközvetítő, közösségépítő szerepét is hangsúlyozta. Zárásként Fáy Ervint idézte: Amint a lelkes tömeg ott énekelte az örök emberi vágyakozását a szabadság felé, azt kellett megállapítanunk, hogy nemcsak szimbólum volt Szombathely ifjúságának kiállása az ősi Savaria romjain, hanem valóság[os] komoly érzésből és akaratból fakadó igézet: újat, szebbet építünk a régi romok felett.
Az emelkedett gondolatokat követően Szalai András dr. Tóth János: Az eszményi magyar város. Milyen lesz Szombathely 100 év múlva? című írását olvasta fel, amely a Vasvármegye 1934. szeptember 5-i számában jelent meg. Nagy-Szombathely a parkok városa: A három nagy sétautat mindenütt rövid sétautak kötik össze egymással és a parkokkal. Minden parkban van gyermekjátszótér és tejivó csarnok. Minden kibányászott téglagyártelepből és kavicsbányából parkot formált a városrendező akarat. Kis csónakázó tavak, mélyített parkok, függőkertek és szabadtéri múzeumok bizonyítják a teremtő gondolat erejét. És mindenütt szobrok, pergolák, szökőkutak.
A derűs hangulatot keltő felolvasást követően dr. Tóth Endre A romkerti feltárások kezdete és értelmezése című vetítettképes előadására került sor. A régészprofesszor az első pannóniai város alapításának Kr.u. 43-ra történt kijelöléséről, valamint a Domitianus-felirat jelentőségéről beszélt, amely mintegy megindítója volt a romkerti feltárásoknak.
A szombathelyi papnevelde tervezett új épületszárnyának építését megelőző talajvizsgálatok során egy nagy méretű faragott márványtömbbe és egy padlómozaik maradványaiba ütközött a munkások ásója. A színpompás mozaikkal ékesített reprezentatív csarnok előkerülése országos jelentőségű volt, de egyben viták elindítója is. A feltárást szakmailag irányító Járdányi Paulovics István régész ugyanis idejekorán az állította róla, hogy az nem más, mint a Szent Quirinus vértanú püspök tiszteletére emelt bazilika. Dr. Tóth Endre elmondta: minden igyekezetével azon volt, hogy bizonyítsa az építmény ókeresztény voltát, azonban látnia kellett, hogy sok minden ez ellen szól. Így például a mérete, topográfiai helyzete és az a tény, hogy a területen liturgikus tárgy nem került elő, ahogy a mozaikpadlón sem azonosítható keresztény motívum.
A rádiósnap műsora (fotó: Tóth Tamás)
Dr. Melega Miklós levéltár-igazgató a Sala Terrenában bemutatott kamarakiállítás létrejöttének történetébe vonta be a hallgatóságot. Bajzik Zsolt főlevéltáros felfedezése, az 1943-as szombathelyi rádiósnap vörös színű plakátja ösztönözte a jubileumi év további emlékeinek felkutatását. Melega Miklós bemutatta a tárlók tartalmát, amelyekben többek között sajtó-és könyvészeti anyag, a rádiósnap műsorterve, a Kodály Zoltán által vezényelt leánykórus énekei mellett például egy városcímer tervrajza is szerepelt. Ez utóbbi jellegzetessége a Colonia Clavdia Savaria szalagdísz. Az előadásban a város himnuszának megalkotására kiírt, kevésbé sikeres pályázatról is hallhattunk.
Mindezek után – stílszerűen – a Himnusz Szombathelyért című pályaművet hallhatta a közönség Szalai András tolmácsolásában.
„Hazánk legidősebb városa ünnepet ül” címmel Bajzik Zsolt főlevéltáros előadása az 1943-as esztendő eseményeiről lebbentette fel a feledés fátylát. A hallgatóság megtudhatta, hogy a jubileumi ünnepség egyik ötletadója Mészáros Hugó volt. Az általa irányított városi kulturális bizottság terveihez, erős összefogás eredményeként sokan csatlakoztak. Már az ötletbörze hatalmas kreativitásról vallott. Június 4-én, Csanády György rendezésében rádiónapot tartottak, amelyben több mint nyolc órányi anyag szerepelt. A helyi lapok, így az Írottkő, a Vasvármegye bővített ünnepi lapszámmal jelentkezett. Kodály Zoltán a Romkert megnyitásának hírére Budapestről Szombathelyre látogatott, és hangversenyt adott. Erről Filmhíradó-felvétel is készült. A sportegyesületek ökölvívó bajnoksággal, futballmérkőzésekkel erősítették városunk jó hírnevét, ami nem csupán a helyi lapok ünnepi lapszámán, de az országos és nemzetközi (finn, német, francia) újságok hasábjain is megjelent.
Az 1943. október 22-én tartott Asszonynapról Kelbert Krisztina történész adott elő „Mi magyar nők minden áldozatra készek vagyunk” – Szombathelyi Asszonynap a város 1900 éves jubileumi ünnepségsorozata keretében (1943. október 22.) címmel. Ebben 22 nőegyesület önkéntes feladatvállalásáról beszélt. Nyolc rendkívül agilis hölgyet mutatott be a jelenlévők számára. Kiemelte Szombathely teljes női társadalmának összefogásává szélesedett, dr. Mészáros Hugóné vezetésével indított Asszonynapot. A rendezvényre MANSZ elnöknője meghívta vitéz Keresztes Fischer Ferencnét, az akkori belügyminiszter feleségét is. Az előkelő vendéget teára és beszélgetésre a Nagyszállóban, tanácskozásra a régi Megyeháza dísztermébe várták a szombathelyi hölgyek. Utóbbiról fényképfelvétel is maradt. Az előadó kiemelte, hogy a szombathelyi nők és az általuk képviselt szervezetek (ENT, MANSZ) a múltra nem hivatkozni próbáltak, azt előképül használták, hogy mozgósító lendületet nyerjenek belőle a jelenben és a jövő érdekében. Bár az ENT munkaközössége nem tudott kiteljesedni Szombathelyen a politikai átrendeződés és a háború következtében, tagjai mégis felsorakoztak a hon és a város védelme érdekében.
A rendezvény végén a közönség megtekintette a kamarakiállítást. A tárgyi emlékeken túl 1943-ból jó gyakorlatként a helyiek összefogása, példamutatása, Szombathely iránt érzett megkapó szeretete is örökül maradt ránk. Reméljük, hogy a konferencia során elhangzott értékes előadások a közeljövőben nyomtatott formában is megjelennek majd.
Sztelly
