Aktuális

Az előadókat és a közönséget Tóth Kálmán, a VME titkára köszöntötte külön is kiemelve a kilenc részesre tervezett sorozat ötletadóit: dr. Pap Ildikó Katalin és dr. Kiss Gábor régészeket.

Dr. Horváth Ciprián, a Nyugat-Dunántúl honfoglalás és államalapítás kori közösségeit temetkezéseik leletanyagán keresztül mutatta be a hallgatóságnak. Elöljáróban a témakör tér- és időbeli viszonyait, a honfoglalást megelőző társadalmi folyamatok összetettségét vázolta fel. Ezt követően a résztvevők betekintést nyerhettek a Rábától a Dunáig terjedő térség legjelentősebb régészeti lelőhelyeinek tárgyain keresztül eleink életmódjának, kapcsolatrendszerének és szellemi kultúrájának alakulásába.

Kérdéses – emelte ki a régész –, hogy az írott források adatai, a régészeti leletek és a napjainkban egyre nagyobb teret kapó természettudományos vizsgálatok adatai miként egyeztethetők össze. Erre jó példa, hogy a zalavári temető 8/2000-es számú sírjában a genomanalízis alapján egy „magyar jegyekkel rendelkező” férfi nyugodott. Az elhunyt sírja ugyanakkor egy 9. századi réteg alatt helyezkedett el, vagyis a magyarság nagyobb arányú megjelenését megelőzően temették el a karoling központ temetőjében. A szakonyi temető egyik sírjában nyugvó férfi a koponyáján lévő komoly fejsérülést túlélte, a csont forradásnak indult. Arra azonban nem felel a tudomány, hogy a koponyatörést miként szerezte. Vajon egy nyugati irányú fegyveres akció során, vagy valamely határmenti villongásban járt szerencsétlenül, esetleg a fejsérülés egy személyes összetűzés eredménye?

A kivetítőn a legjelentősebb temetkezési helyek (Csorna, Gyömöre, Győr, Koroncó, Kőszeg, Öttevény, Rábacsanak, Sopronkőhida, Szakony, Veszkény) sírmellékleteit láthattuk. Többek között a lovas életmód részeként, női és férfi sírokban egyaránt előforduló rozettás lószerszámokat, rajtuk keleti motívumkinccsel. Megcsodálhattuk a viselet maradványait, kiegészítőit: eredetileg bőrre illesztett fémdíszeket, hajfonatkarikákat, virágszemes gyöngyöket, fémveretes csizmát, gyönyörű „gömbsorcsüngős” ékszereket. De láthattunk idegenből származó tárgyakat: cseh-morva területekről ismert olívagyöngyöket, díszgombokat, keleti eredetű vereteket. Mindeközben meglepő leletösszefüggések, megválaszolásra váró talányok hangzottak el. Búcsúzóul dr. Horváth Ciprián készségesen felelt a múzeumbarátok felmerülő kérdéseire.

A sorozat következő részében dr. Kiss Gábor Ikervár és Sorokpolány temetői…. című előadására várjuk a téma iránt érdeklődőket.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!