Dr. Katona Attila első részében az előzmények, döntések, következmények címszavak jegyében, az 1. világháború előtti európai szövetségi rendszerek kialakulását vizsgálta: három császár szövetsége, kettős majd hármas szövetség, szívélyes megegyezés – entente cordiale. Kifejtette, hogy az 1871 és 1914 közötti években a nagyhatalmak vetélkedésének három fő területe volt: a német-francia ellentét, a balkáni („keleti”) kérdés és a gyarmatokért folytatott versengés. A német-francia ellentét egészen a 2. világháború befejezéséig végig kísérte az újkori történelmet. Anglia tengeri hatalmának csorbítását, a Monarchia pedig egy nagy déli szláv állam létrejöttét akarta megakadályozni.

Az előadó a Kárpát-medence 19–20. század fordulójára kialakult etnikai képét elemezve elmondta, hogy a magyarság az 1. világháború előtt Magyarország népességének 46%-át tette ki. A népesség harmada nem beszélte az államnyelvet, ugyanakkor az etnikai nemzet fogalom előtérbe került. A kisebbségeket elnyomták, politikai szervezkedésüket korlátozták. A századfordulón a nemzeti mozgalmak új szakasza kezdődött, amelynek célja a saját államiság megteremtése volt. A Nagy Háború 53 hónapja alatt a hátországot hosszú időn át erős kitartás jellemezte, de végül felszínre kerültek a nemzetiségek eltérő céljai. Ez a katonai ütőerő gyengülését is eredményezte.

A háborús vereség megpecsételte a Monarchia sorsát. Az új nemzetállamok létrejöttén a győztes nagyhatalmak bábáskodtak. Ebben a helyzetben a történelmi Magyarország feldarabolása elkerülhetetlen volt. Dr. Katona Attila véleménye szerint néhány kisebb magyar nyelvterület (például: Nagyvárad és Szabadka környéke) megtartására talán lett volna esély…

Az előadás a Vasi Múzeumbarát Egylet Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420 azonosítószámú projektje keretében valósult meg.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!