ArchÃvum
Bogárklubos élmények
2023.04.03
Mintha a szél kapta volna fel naptárunk lapjait. Így, jócskán március vége felé járva, álljunk meg egy pillanatra, és tekintsünk vissza az eltelt időszak múzeumbogár klubos eseményeire!
A honlapon lévő hiátus után nem kis vállalkozás, hogy egyetlen cikkbe sűrítem mindazt az élményt, amelyben a klubtagoknak részük volt: bőséges régészeti és történeti tudás, önismereti játékok, kézműves foglalkozás, nem utolsósorban vidám percek, feltöltődés.
A Symposion című sorozatban bronzkori barangolásra hívták a szervezők a múzeumbogarakat, akikhez aztán öregbogarak, múzeumbarátok és kis asszisztensként Eszterke is becsatlakozott. Itt nem beszélhetünk generációs szakadékról: mindenkire inspirálóan hatott az együtt gondolkodás.
Január 20-án, a Symposion első napján, Schmidtné Vinczi Réka és Takóné Hoós Ildikó vezetésével az európai irodalom kezdeteit jelentő homéroszi eposzok nyelvi és irodalmi örökségével és az ógörög nyelvvel ismerkedtünk. Kimeríthetetlen a téma, de elöljáróban tudni kell hozzá a bronzkor régészeti szempontú korszakolását. A január 27-i péntek délutánt Tóth Kálmán (Kami) az alapozó ismeretek átadására szánta. Február 3-án, Patroklosz temetéséhez kötődően pedig a bronzkori halomsíros kultúra népeinek halotti rítusáról, a temetkezés módjairól, az elhunyttal sírba szállt áldozatokról, állatokról, tárgyakról tudhattunk meg többet tőle. A vetítettképes előadást igaz-hamis játék és önfeledt szerepjáték zárta Réka vezetésével. Az Istenek és héroszok címmel, február 10-én tartott foglalkozáson Parisz és Menelaosz párviadala elevenedett fel, majd a homéroszi eposzokban megjelenő hősök fegyverzetének, felszerelésének régészeti lenyomatait ismerhettük meg. Kami prezentációjában felvillanó irodalmi és régészeti párhuzamok amolyan „hoppá érzést” keltettek: ki gondolná, hogy ilyen részletes korrajz rejtezik a hexameterek között?! A délután második felében – „deus ex machina” – a görög istenek attribútumaival (ismertetőjegyeivel) ismerkedtünk online keresztrejtvény formájában.
Február 17-én Varga Péter várta a társaságot. A mi Trójánk – a velemi Szent Vid-hegy című előadásban Csergától a bronzgyártás és a középső, illetve a késői bronzkor időszakában kiterjedt szárazföldi és tengeri kereskedelem összefüggéseiről hallhatunk. Majd az előadó a mai Törökország délnyugati partjainál elsüllyedt, úgynevezett uluburuni hajóroncs értékes rakományairól és szenzációs mélytengeri feltárásáról mesélt. Végül Réka egy együttműködésen alapuló nyomozó játékra hívta a társaságot, ennek során a hajó utolsó útját csoportokba rendeződve „térképeztük fel”.
Ily sok elmélkedés után „égető szükség” volt már egy kis kézműves foglalkozásra is. Így hát a rákövetkező pénteken égett a kezünk alatt a munka. Bevezetésül Réka és Kami nyújtott rövid betekintést a jelek, jelrendszerek, jelentések témakörébe, majd a bronzkori motívumkincsek alapján pirográf technikával memóriajátékot készítettünk.
Március 3-án a bronzkori kincsek és azok elrejtésének történeteivel mélyítette tovább a korszakról alkotott ismereteket Kami. A vetítettképes előadás a régészeti kincs fogalmáról, az elrejtések vélt vagy valós okairól, a Kárpát-medence és Vas vármegye elszórt, rejtett kincseiről, a Szent Vid-hegy (7–12 darabra tehető) régészeti kincseinek feltárásáról szólt. Kami külön kiemelte Miske Kálmán báró és Mozsolics Amália régészek munkásságát. A legendás aranydiadém múzeumba kerülésének útján túl a szombathelyi, európai szinten is ritkaságnak számító napbárka motívumos bronz diadém előkerülésének körülményeit is megismertette. Mi több, egy könyvritkaságot is hozott a foglalkozásra: Miske Kálmán A Velem Szt. Vidi őstelep I. A harácsolt leletek leírása című kötetének a Savaria Múzeumban „kincsként őrzött” példányát. Zárásul a nebrai kincsről hangzott el néhány érdekes elmélet, amely egy csillagos égboltot ábrázoló korongból, két bronz kardból, baltából, valamint kartekercsből áll.
A bronzkortól a helytörténet irányába kanyarodva a klubtagok megemlékeztek a Szombathely ellen 1945. március 4-én elkövetett légitámadásról, majd pedig március 17-én egy ismereterjesztő séta során elevenítették fel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi történéseit, amiről IDE kattintva olvasható egy bővebb tudósítás. A következő beszámolóban a víz világnapja alkalmából tartott foglalkozás érdekességeibe engedünk majd betekintést.
Sztelly
