Archívum

A kisbaconi diák betűzi az olvasottságtól viseltes kis könyvet: „Használ, ha jót beszéltél, /De többet, ha jót tettél.” Vagy: „Ha csak színlett jóságod, elárul hamisságod.” „Bocsáss meg annak, ki megbántott: Ellenségedből lesz barátod.” És, ha még nem is érti ezeket a rigmusba foglalt tanulságokat, lelkébe ivódik, együtt rezdül vele, és később mint nagy meseíró már így vall: „Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve... Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája. Ez tett adósává a gyermekvilágnak: mindazt a gyönyörűséget, mit egyetlen könyv szerzett a gyermeki léleknek, tetézve adni nektek, gyermekek.” (Benedek Elek: Édes anyaföldem!) Benedek Elek mint nagy pedagógus egy korának körülményei között mostoha sorsú, női író és nem kevésbé nagy pedagógus nyomában haladt, és vallotta őt sajátos mesteréül. Bezerédj Amália fent idézett műve, a Flóri könyve az írónő korai halála (1804–1837) után két évvel jelent meg, és közel 100 éven keresztül folyamatosan könyvkereskedői forgalomban volt. És a hatás még inkább tetten érhető, hogy az óvodákban és az iskolákban is boldogan citálták… Miért volt ilyen nagy ereje ennek a kis könyvecskének?  

A Flóri könyvében a fent idézett jó tanácsok sorjáznak egyrészt, amelyek különben neveléstörténeti jelentőségűek: a „jó gyermek” viselkedésének átfogó szabályrendszerét tartalmazzák a kor felfogása szerint. Az erkölcs nevelésének nem csak ezekben, hanem verseiben, meséiben is teret szentel, mert mindennél fontosabb, hogy valaki „jó ember” legyen. De ezeken túl mégis talán abban rejlik a könyv oly sokáig megmaradó varázsa, és a mához is szóló aktualitása, hogy a szív érzelmeiből kiindulva a szívhez szól. Az érzelmi intelligencia területeit élteti: rímekbe-rigmusokba foglalja az olvasóleckék mindennapokról szóló sorait, versbe foglalja meséit, állatokról és növényekről ad hírt ugyancsak versben. Az élővilág „sok szép képekkel” nemegyszer megszemélyesülve, egyes szám, első személyben szól hozzánk. Imákat ad a kisgyermek szájára. Megjelennek az évszakok, a hónapok mind kedvesen, rímekben bemutatkozva. Majd földrészekről – „földrajzokkal” mellékelten, vizekről és éghajlatról tanít az írónő, s végül énekeket függeszt kottamellékletekkel műve végére. (A reformkorban is – amikor két évtized alatt 196 magyar nyelvű gyermekkönyv született – egyedülálló, hiszen ezek egyikében sem volt „muzsika”, kottamelléklet!)

Bezerédj Amália csak félve fogott tollat. Először csak álnéven publikált, és legtöbb műve csak halála után, férje gondozásában látott napvilágot -, és csak biztatás után mert a német helyett magyarul írni. Mégis élete termékeny táptalajnak bizonyult művei számára. Kisfaludy Károly művében, a Kérőkben (1819) „lépett nagy nyilvánosság elé”, ugyanis anyai nagynénje révén Kisfaludy mint távoli rokon (anyai nagynénje Szegedy Róza, Kisfaludy Sándor felesége) őt és udvarlóját mintázta meg népszerű vígjátékában. Az egymást szerető, fiatal pár megformálásához Bezerédj Amália és a másik Bezerédj-ág sarja, Bezerédj István kapcsolata szolgáltatott mintát. De nem csak a derűs polgári élet bemutatásában, hanem más szempontból is mérföldkőnek számított később már házasságuk (1821) ebben a korban. Franz Schober, az akkor ismert német költő, festő, muzsikus a „magyar biedermeier egyik leghíresebb szellemi központjának” nevezi a Bezerédj-házaspár Hidja-pusztai kúriáját, ahol rendszeresen élénk szellemi eszmecsere folyt. Megfordult itt maga Deák Ferenc, Wesselényi Miklós és Batthyány Lajos is. Bezerédj Amália színfoltja volt e társaságnak, gazdag szellemi kincseket hozott magával már lánykorából, és férje csak ösztönözte, hogy mindezt tovább is adja környezetének. Amália alapos zenei (zongorázott, hárfázott, énekelt), nyelvi, képzőművészeti és irodalmi műveltséget kapott lánykorában, és ez érdekes módon ötvöződött azzal a ténnyel, hogy hat kisebb testvérének neveléséből (édesanyja gyakori szülés utáni betegeskedései miatt) is nagyban kivette a részét. Ezért vált aztán „lelki profiljává” a nőkérdés, a nők boldogulása a szellemiek terén, illetve a kicsinyek nevelése.

A gyermekirodalom formálása először saját kislányának születése után kezdődött. 1834. május 7-én Pozsonyban, ahol Amália férje országgyűlési képviselő volt, született meg Flóri, a „diétai kislány”, ahogy Deák Ferenc nevezte. A Flóra, Flóri keresztnév meghonosítói Magyarországon a Bezerédj-házaspár volt. Az édesanya kislányának címezte írásait, de ez lassan kiterjedt egy olyan álom megvalósítására is, amely már a hidjai és szomszédos településeken lakó kisgyerekeket is „bevonzotta”. „Az úri lak udvarában volt présház lőn egy nagyobb és egy kisebb szobává átváltoztatva, mellyekben egyszerűen, sok előkészület nélkül Wilderspinnek könyve után a tisztelt két hölgy (Bezerédj Amália és húga, Etelka) a kisdedóvást és azzal egybekapcsolva korosb gyermekeknek is osztályonkénti tanítását egy tanító segedelmével elkezdette.” (Kisdedóvókat Magyarországban Terjesztő Egyesület Évlapjai beszámolója, 1843.) Az óvodáskorúakat és kisiskolásokat megcélzó intézményben együtt játszott és tanult „Bezerédj István úr lyánkája”, a cselédek gyermekei, és más falubeliek és környékiek, vagyis nem a városi gyermekeket hívták ide, mint más korábban alapított intézményeknél ez látható, hanem a falusi szegénység kicsinyeit.

Ki tudja, hogy még milyen kapukat nyitogatott volna e fiatal hölgy, ha a tüdőbaj el nem ragadja? Még be tudott kapcsolódni magasabb szinten is a kisdedóvók ügyébe azzal, hogy részt vett a tolnai óvóképző és „példányóvoda” megszervezésében. De a kicsinyek családi életére is hatással kívánt lenni: Földesi estvék című munkájában a családi élet és magyar életstílus lehetséges képeit villantja fel.

Írói vallomással kezdtem, ugyancsak írói, irodalomtörténészi vallomással zárom Bezerédj Amáliáról szóló jegyzetemet: Schöpflin Aladár, aki Ady és Móricz újszerűségét finom érzékkel felismerte, 1938-ban a Tükör című folyóiratban így ír: „E sorok írója is tanúbizonyságot tehet a könyvecske hatására; őneki is első gyermekkori könyve volt, s ő is mondogatta magában versikéit.”

„Ha jó szíved van, és akarod igazán,

Ha bár szegény vagy is, segíthetsz más’ baján.”

(Flóri könyve)

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!