Gyermekvilágok - Kinderwelten

Miről álmodtak hajdan a gyerekek? Az egykori vágyakból mára kiállításra való tárgyak lettek. Legalábbis ezeket gyűjti „Gyermekvilágok” című pályázatán a Vasi Múzeumbarát Egylet.

„Ha nincs pénzed, akkor hozhatsz bármit!” – írta a Húsvéti Nyuszinak egy kislány az 1980-as években. Leveleit, amiket évente a nyuszinak meg a Jézuskának írt, az édesanyja gyűjtötte, amíg kicsi volt. Most pedig a család elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezek a rajzos „kérvények” új dimenziót kapjanak a Vasi Múzeumbarát Egylet „Gyermekvilágok – Kinderwelten” pályázatán, ahol a mai diákok gyűjtik szüleik, nagyszüleik, dédszüleik gyermekkori emlékeit.
A Nyuszival levelező kislány édesanyjának egy levele is megvan, így összehasonlítható, hogy mire vágyott egy gyerek az 50-es években, és mire 30 évvel később. Az anyuka kislány korában válltáskát, gyerekpostát, kiskosarat kért 1959-ben, „kézcsókkal” köszönt el a Nyuszitól. A 80-as évek gyermeke tévémacit szeretett volna, jégkorcsolyát, fehér kesztyűt az első áldozáshoz. A levelét díszítő rajzon káposzta is látható, ez a Nyuszi csábítása. S hogy a kommunikáció teljes legyen, megtaláljuk húsvét utáni levelét, amelyben köszönetet mond a kapott dolgokért. A pályázatra – amelynek beadási határidejét április közepéig meghosszabbították –, már nagyon sok gyerek küldött be anyagot. Van, aki még csak a tárgyak fotóit, van, aki már magát a „talált tárgyat𔄭 is. A gyűjtés most ideális, hiszen elérkezett a tavaszi lomtalanítások ideje. Padláson, pincében, kamrában, eldugott polcokon, dobozokban rejtőzhetnek a régi emlékek, s velük történeteik.
A pályázók közt van olyan, aki arról számol be, hogy összegyűjtötte az összes csoki nyuszit, csoki mikulást, amit valaha kapott, ezekből van jelentős gyűjteménye. Más valaki azokat az üdvözlő kártyákat őrizte meg 1957-től, amiket az Amerikában élő nagybácsijától kapott, mindig születésnapjára. De Tóth Kálmán, a Vasi Múzeumbarát Egylet titkára (a pályázati anyag egyik gyűjtője) örömmel mutatja az ezer tárgyfotó között azokat is, amelyek babákat ábrázolnak, főleg kötött ruhácskákban. De a muzeológus szemével rendkívül értékes a cserkésznapló, a rugós ágyú, a mozsár, aminek a törője egy tank indítókarja. Egy honismereti szakkör népi eszközök miniatúráit készíti, abból küldtek el jó néhányat. Kisiskolások régi babakocsit, tintatartót, petróleumlámpát gyűjtöttek. Sótonyból építőjáték, táncrend is előkerült.
A pályázat nem csak a gyereke, az idősek fantáziáját is megmozgatta: egy 87 éves néni hímzett fésűtartóját küldte el, amelyet még 1930-ban készített, a polgári leányiskola tanulójaként. A szekrényben a fehérneműk, vasalt ruhák között tartotta, egyszer használta csak, amikor kórházba került. Most a Gyermekvilágok című pályázaton szerepel vele, azzal a történettel együtt, milyen volt az élet a domonkos apácák kollégiumában. Egy idősebb helytörténet kutató az unokájára bízta régi fotóit, így a kislány a nagyapa (és ikertestvére) gyermekkori fényképeivel vesz részt a pályázaton. Az ünnepekkor készített fényképeken látszik: milyen ajándékokat kaptak akkor a gyerekek.
A beérkezett munkákból májusban kiállítást rendez a Vasi Múzeumbarát Egylet.

ARCHÍVUM - ARCHIV

Egykori vágyak: mára tárgyak



		ARCHÍVUM - ARCHIV Egykori vágyak: mára tárgyak Vas Népe 2007. 03. 31. 13-14. p. Merklin Tímea Miről álmodtak hajdan a gyerekek? Az egykori vágyakból mára kiállításra való tárgyak lettek. Legalábbis ezeket gyűjti „Gyermekvilágok” című pályázatán a Vasi Múzeumbarát Egylet. „Ha nincs pénzed, akkor hozhatsz bármit!” – írta a Húsvéti Nyuszinak egy kislány az 1980-as években. Leveleit, amiket évente a nyuszinak meg a Jézuskának írt, az édesanyja gyűjtötte, amíg kicsi volt. Most pedig a család elérkezettnek látta az időt arra, hogy ezek a rajzos „kérvények” új dimenziót kapjanak a Vasi Múzeumbarát Egylet „Gyermekvilágok – Kinderwelten” pályázatán, ahol a mai diákok gyűjtik szüleik, nagyszüleik, dédszüleik gyermekkori emlékeit. A Nyuszival levelező kislány édesanyjának egy levele is megvan, így összehasonlítható, hogy mire vágyott egy gyerek az 50-es években, és mire 30 évvel később. Az anyuka kislány korában válltáskát, gyerekpostát, kiskosarat kért 1959-ben, „kézcsókkal” köszönt el a Nyuszitól. A 80-as évek gyermeke tévémacit szeretett volna, jégkorcsolyát, fehér kesztyűt az első áldozáshoz. A levelét díszítő rajzon káposzta is látható, ez a Nyuszi csábítása. S hogy a kommunikáció teljes legyen, megtaláljuk húsvét utáni levelét, amelyben köszönetet mond a kapott dolgokért. A pályázatra – amelynek beadási határidejét április közepéig meghosszabbították –, már nagyon sok gyerek küldött be anyagot. Van, aki még csak a tárgyak fotóit, van, aki már magát a „talált tárgyat𔄭 is. A gyűjtés most ideális, hiszen elérkezett a tavaszi lomtalanítások ideje. Padláson, pincében, kamrában, eldugott polcokon, dobozokban rejtőzhetnek a régi emlékek, s velük történeteik. A pályázók közt van olyan, aki arról számol be, hogy összegyűjtötte az összes csoki nyuszit, csoki mikulást, amit valaha kapott, ezekből van jelentős gyűjteménye. Más valaki azokat az üdvözlő kártyákat őrizte meg 1957-től, amiket az Amerikában élő nagybácsijától kapott, mindig születésnapjára. De Tóth Kálmán, a Vasi Múzeumbarát Egylet titkára (a pályázati anyag egyik gyűjtője) örömmel mutatja az ezer tárgyfotó között azokat is, amelyek babákat ábrázolnak, főleg kötött ruhácskákban. De a muzeológus szemével rendkívül értékes a cserkésznapló, a rugós ágyú, a mozsár, aminek a törője egy tank indítókarja. Egy honismereti szakkör népi eszközök miniatúráit készíti, abból küldtek el jó néhányat. Kisiskolások régi babakocsit, tintatartót, petróleumlámpát gyűjtöttek. Sótonyból építőjáték, táncrend is előkerült. A pályázat nem csak a gyereke, az idősek fantáziáját is megmozgatta: egy 87 éves néni hímzett fésűtartóját küldte el, amelyet még 1930-ban készített, a polgári leányiskola tanulójaként. A szekrényben a fehérneműk, vasalt ruhák között tartotta, egyszer használta csak, amikor kórházba került. Most a Gyermekvilágok című pályázaton szerepel vele, azzal a történettel együtt, milyen volt az élet a domonkos apácák kollégiumában. Egy idősebb helytörténet kutató az unokájára bízta régi fotóit, így a kislány a nagyapa (és ikertestvére) gyermekkori fényképeivel vesz részt a pályázaton. Az ünnepekkor készített fényképeken látszik: milyen ajándékokat kaptak akkor a gyerekek. A beérkezett munkákból májusban kiállítást rendez a Vasi Múzeumbarát Egylet. Az USA-ból kapott üdvözlőkártyák egyike, amiket 1957-től gyűjtött a család A mai gyerekek szüleik, nagyszüleik, dédszüleik gyermekkorának emlékeit kutatják