Archívum

A vár történetével ismerkedtünk meg először. 1534-ben Kanizsai Orsolya Nádasdy Tamással köttetett házassága révén került a vár a Nádasdyak birtokába. Sárvár sohasem tartozott a török elleni harcok első vonalába, tulajdonosai Nádasdy Ferenc és fia, Pál mégis megerősítették a várat.

A díszterem mennyezetén megcsodálhattuk a 16-17. század fordulója törökellenes hadjáratának (tizenötéves háború) magyarországi csatáit. Ezt Nádasdy Ferenc országbíró 1653-ban festette. A megrendelő nagyapjának, a „Fekete Bég”-nek, híres sziszeki csatáját állíttatta a középpontba, ezt veszik körül a Buda, Tata, Pápa stb. ostromát ábrázoló freskók.

A terem közepén álló 17. századi asztalra látogatásunk alkalmából korabeli fegyvereket raktak ki a múzeum munkatársai. Vezetőnk segítségével próbáltuk megkülönböztetni a török és magyar fegyverzetet. Abban a kivételes élményben lehetett részünk, hogy vendéglátónk külön engedélyével a fegyvereket kézbe is vehettük, a sisakokat ki is próbálhattuk. (A magyar sisakról kiderült, hogy még a legkisebb múzeumbogár klubtag feje sem fér bele.)
Szintén itt, a díszteremben áll a sárvári gyűjtemény fő darabja, egy 17. századi kabinet-szekrény, amelyet az Ocskayaktól vásárolt a múzeum. A 17. századi Magyarország egyik legnagyobb főúri műkincsgyűjteménye a Nádasdyak birtokában volt. Ezt mutatja a várban található flamand kárpit és perzsaszőnyeg, valamint a török időkből származó terítő, amelyet aranyszálhímzéssel díszítettek és a szélein török írást hímeztek. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a Nádasdyak idején Sárvár a magyar művelődés egyik virágzó központja volt.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!