Archívum

Mesélő tárgyak nyomában

Múzeumbogár kalandok Budapest múzeumaiban

2012.02.25

Újra útnak indultunk Szombathelyről a főváros felé, hogy két múzeumi program kedvéért vonatozzunk oda-vissza majdnem nyolc órát. Néhányan bizonyára furcsállják az efféle vállalkozásokat és legalább is bogarasnak tartanak érte minket. Az ilyen véleményekkel mi is egyetértünk: milyen legyen a múzeumbogár klubtag, ha nem bogaras?

Múzeumbogarak a BTM újkori kiállításában

Ezen felevezetés után rá is térhetünk az út krónikájára. A budai várat gyalogszerrel közelítve először a Budapesti Történeti Múzeum látogattuk meg. A BTM gyűjteménye régészeti leletekből, várostörténet tárgyakból és képzőművészeti alkotásokból áll. A hatalmas kollekció felületes megismerése helyett mi a Mesélő tárgyak című foglalkozáson vettünk részt Berhidai Magdolna vezetésével. Először kaptunk egy rövid tárlatvezetést, megismerkedtünk a régi Budapesttel. Utána játék következett: egy kendő alá rejtett, számunkra kevésbé ismert tárgyak használatára kellett következtetni, tapintás útján. Volt köztük drótkosár az 1970-es évekből, második világháborús katonai csajka, kamásli (vagyis lábszármelegítő), szellemes működésű zsilettpenge élesítő, tintaitató tapper, 1930-as évekbeli lekváros doboz, amin még a felirat is rajta volt, és így tovább. Jókat szórakoztunk saját tippjeinken, amelyek bizony ritkán találtak célba.
Aztán a kibarkohbázott rendeltetésű tárgyakat különböző szempontok szerint csoportosítottuk: készítési idejük, anyaguk és használatuk szerinti halmazokat hozva létre. Foglalkozásvezetőnktől megtudtuk, hogy tudományos szempontból azok az igazán értékes múzeumi tárgyak, amelyek sok információt hordoznak használójukról, saját korukról.

A Zelnik István Délkelet-ázsiai Aranymúzeum épületet

Délután ellátogattunk a Rausch Villába, amely a Zelnik István által gyűjtött, Délkelet-Ázsiából származó aranytárgyaknak ad otthont. A tárlatvezetésből kiderült, hogy Zelnik István Magyarország huszadik leggazdagabb embere, műkincsgyűjteményének értéke 1,5 milliárd dollárra, vagyis több mint 300 milliárd forintra tehető. Gyűjtőszenvedélye már gimnazista korában kezdődött. Az ázsiai kultúrával tanára, Sövényi Aladár ismertette meg. Zelnik 1973-ban került ki Vietnámba diplomataként. Ebben az időszakban alapozta meg gyűjteményét. Aranymúzeumában most 45 év gyűjtőmunkájának legjavát, mintegy 16 000 tárgyat, köztük 100–150 egyedülálló darabot lehet megtekinteni.
A kiállított tárgyak négy csoportra oszthatók:
- tyam kultúra arany- és ezüst kincsei
- a khmer birodalom kincsei
- a délkelet-ázsiai magas fennsíkok letűnt királyságainak aranykincsei
- ázsiai aranymaszkok és aranyszobor gyűjtemény.

Idegenvezetőnk először a Buddha szobrokat mutatta be. Ezeket a szobrokat Thaiföldön készítették. A buddhizmus ellentmondásos és bonyolult rendszerű világvallás. Alapítója Gautama Sziddhártha volt, egy királyi herceg, aki elhagyta a fényűzést és szerzetesnek állt, hogy felfedezze a szenvedés nélküli életet. Egy nap úgy döntött, hogy leül egy fa alá és addig meditál, amíg meg nem világosodik. Ez 49 napba telt. Megvilágosodása után új filozófiai rendszert kezdett el tanítani. Ő nem kereste a híveket, hanem akit érdekeltek a tanai, annak elmondta a megvilágosodás titkát. 80 éves korában hunyt el.

Az Aranymúzeum teaházában

Megnézhettük a 119 aranygyűrűt, amelyeket a délkelet-ázsiai szigetvilágban készítettek. Láttunk használati tárgyakat is. Ezek általában fából készültek, de a gazdagoké bronzból vagy nemesfémből készült. A rituális tárgyak legtöbbször a kultuszhoz kapcsolódóan aranyból készültek. A legtöbb tárgyon elefántot vagy kígyót ábrázoltak. A kígyó a sötétséget jelképezte, míg az elefánt Ganésa istent jelenítette meg. A Buddha szobrok jellegzetességei a kezükben tartott lótuszvirág és a fejükön lévő dudor, amely a bölcsességet jelképezi.
A másik világvallás, amelynek tárgyaival megismerkedtünk, a hinduizmus. Sok istent tisztelnek, mintegy 330 milliót. Egyik istenük Siva, akit a homlokán lévő harmadik szeméről, bajuszáról, sok karjáról és feltűzött hajáról lehet felismerni.

A Dong Son kultúra tárgyai is fellelhetők a múzeumban. Megtekinthettünk egy a világon egyedülálló aranydobot is. Ebben a kultúrában jellemző volt a spirális díszítés használata.
A tyámok Vietnám területén éltek és a hinduizmus követői voltak. Ők a tárgyaikon gyakran bika-motívumot jelenítettek meg. A bika Siva állata, Nandi. Mindig fekve, csengővel a nyakában ábrázolták. Rendszerint a kapuban fekve őrzi Sivát.

Az aranykiállítást látva mi is gazdagabbá váltunk, hiszen számunkra ismeretlen, időben és térben egyaránt távoli világokat utaztunk be. Mit számít ehhez képest az a néhány óra vonatozás?

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza