ArchÃvum
Vissza 1936-ba!
Hadikiállítástól a Smidt Múzeumig
2016.02.12
Egyik korábbi tudósításunkban már utaltunk arra a filmre, amelynek elkészítésében a múzeumbogár klubosok is részt vesznek. Most a forgatás újabb előkészületeiről számolunk be.
A diákokat vetített képes előadás, korabeli hírlapok és korhű öltözékek segítségével az 1936-os esztendőbe repítette vissza Keppel Csilla történész, a Smidt Múzeum igazgatónője. Miért is fontos ez a dátum? Tekerjük vissza az idő kerekét 79 évvel korábbra!
A Vasvármegyei Múzeumban (a leendő Savaria Múzeumban) járunk. Fokozott érdeklődés kíséri a régiségtári őr, dr. Smidt Lajos műgyűjtői tevékenységének 25. évfordulója alkalmából készült hadikiállítást. Az 1500 bemutatott relikviát meglepő módon nem helyezték szigorú őrizet alá, vagy elkerített vitrinekbe. Él még az emberek bizalma és a magyar becsület!
A kiállításnyitón készült fotón dr. Smidt Lajos mellett többek között ott látjuk dr. Pável Ágoston tanárt, a Vasi Szemle főszerkesztőjét, Takách-Tolvay József és Suhay Imre altábornagyokat, Balogh Ányos premontrei rendi szerzetest.
A Weöres Sándor Színház jelmeztárából kölcsönzött ruháknak köszönhetően megelevenedik a kép: a gyerekekből ’30-as évekbeli katonatisztek, tárlatlátogató hölgyek és urak válnak. Az egyik hölgy máris fellapozza a Vasi Szemle 1936. évi 4. számát, amelyben „Dr Smidt Lajos jubiláris hadikiállítása” címmel rálel Pável Ágoston cikkére:
„A hatalmas anyag legnagyobb része hadtörténeti, főleg világháborús volt, kisebb része néprajzi, archeológiai mű és irodalomtörténeti. A régészeti emlékek között ott láttuk a Nemzeti Múzeum műhelyében restaurált hatalmas római füstölőt, melyet e nemben az archaeológia, mint a legnagyobbat ismer, … a híres mezőlaki szkíta tegeztartó díszt, … Zichy Mihály relikviákat, Herman Ottó fényképezőgépét, Kossuth, Deák, Jókai, Tompa, Kisfaludy leveleit, Reviczky ismeretlen verssorait, Liszt dedikált fényképét…”
A cikk írója előrevetítette, hogy az értékes kiállítás anyagából nagyszerű hadtörténeti múzeum válhatnék. Ugyanezen óhajnak adott hangot dr. Havas Imre a Vasvármegye lapjain, hozzá téve, hogy a gyűjtemény „…kellő, talán még fokozottabb lendületű fejlődéssel városunk egyik legértékesebb és legkeresettebb múzeumává fejlődhetnék, és egyúttal igen számottevő idegenforgalmi közkinccsé válhatna.”
Hírtelen elhomályosul a kép és az időutazás véget ér. Kicsit megzavarodva visszatérünk a jelenbe, dr. Smidt Lajos és sokak megvalósult álmába, a MÚZEUMba, amely valóban városunk egyik legértékesebb, leglátványosabb gyűjteményét őrzi.