Archívum

Archívum

Trianoni emléktúra

2022.02.04

A Vasi Múzeumbarát Egylet 2022. január 29-én tartotta meg a harmadik trianoni emléktúráját. Az út az osztrák-magyar határon található Saint Germain-kereszthez, valamint a Kőszeg felett lévő Trianoni kereszthez vezetett.

A túra elindul

A túra elindul (fotó: Urbán László)

Ezen a napon természetjáróink két túrát szerveztek a Kőszegi-hegységben: egy 24 km-es Forrás túrát, amelyet Süle Antal vezetett és az Urbán László által vezetett Trianoni emléktúrát. A kőszegi vasútállomásról nagy létszámú csoport indult az utóbbira, a Kőszegen csatlakozókkal együtt 47 fő vett részt az emléktúrán.

Az útvonalunk az állomástól a Szabó-hegy alá vezetett, ahol a felső Panoráma körúton a Szabó-hegy odalában haladtunk. Itt már nagy örömünkre igazi téli tájban, havas úton sétáltunk tovább a Kincs büfé melletti pihenőhely irányába. Első megállónkat ide terveztük, ahol tízóraiztunk, és a szükséges jelenléti íveket is aláírtuk. Pihenőnk után tovább haladva a parkoló autók mellett elértük az Országos Kéktúra vonalát, ahol rövid szakasz megtétele után jobbra fordultunk – az erdőben megközelítve az osztrák-magyar államhatárt. A határkőtől 5 méterre található a Saint Germain-kereszt, amelyet az osztrákok állítottak fel a kőszegi, 1936-ban felállított beton trianoni emlékkereszt után. Itt elkészítettük a csoportképet, majd egy kis történelmi áttekintés következett az itteni határmozgásokról.

Az első világháború előtt a környéken lévő falvaknak: Rendeknek (Liebing), Rőtfalvának (Rattersdorf), Hámortónak (Hammerteich) és Lékának (Lockenhaus) összesen 2381 németajkú lakosa volt, és csupán 124 magyar. A háború elvesztése után 1919-ben ideiglenesen Ausztriához rendelték e falvakat, de nem határozták meg a határ pontos helyét. A trianoni békeszerződés 1920-ban ezt a négy községet a Magyar Királysághoz csatolta, és a pontosítást a Határmegállapító Bizottságra bízta. A magyarok rámutattak arra, hogy ezek a falvak szoros kapcsolatban állnak Kőszeg városával. Ezt az álláspontot erősíteni kívánva hivatkoztak az Eszterházy-birtok kettévágásának elkerülésére, ugyanis Léka környéke Eszterházy-birtok volt, amelyet az Eszterházyak a magyar határokon belül szerettek volna tartani. Az osztrák fél legfőbb indoka az volt, hogy a felmérések alapján a négy falu lakossága Ausztriához kíván tartozni.

A vitát a genfi Népszövetség Tanácsa elé terjesztették, amely 1922. szeptember 19-én úgy döntött, hogy a Magyarország által igényelt, de túlnyomórészt németajkú Léka, Hámortó és a Rőtfalvától mintegy 35 km-re, délre fekvő Lovászad (Luising) községeket Ausztriához kell rendelni. Rőtfalva és Rendek viszont Magyarországé legyen. Történt ez annak ellenére, hogy az itteni németajkú többség 1921-ben népszavazáson kifejezte vágyát, hogy Ausztriához tartozzon. Ausztria elégedetlen volt a döntéssel, területcserét javasolt: a két említett községért cserébe Olmód és Szentpéterfa falvakat átengedik Magyarországnak. Ezt a megoldást az utóbbi két, horvát nemzetiségű falu lelkesen üdvözölte. A határok véglegesítése Párizsban történt 1923. január 27-én.

Határkő mögött a kereszt

Határkő mögött a kereszt (fotó: Urbán László)

A megemlékezés után utunkat folytattuk az Országos Kéktúra vonalán a Pintér-tető irányába. Talpunk alatt ropogott a hó, vidáman beszélgettünk. A tetőnél gyönyörű panorámában volt részünk, a távolban a Rax és Schneeberg havas vonulatai látszottak a tiszta időben. Igaz, felettünk már felhős volt, de az osztrák hegyek még napfényben fürödtek. A táj fotózásra csábított mindenkit.

A Pintér-tetőről leereszkedve bizony nagy szükségünk volt a túrabotra, mert a megfagyott havon kellett közlekednünk. Útunk a Kálvária templom felett lévő Trianoni kereszthez vezetett.

A kőszegi Trianoni kereszt történetét a kozterkep.hu cikke alapján így foglalhatjuk össze:

Valaha „Vörös kőfejtőnek” hívták ezt a helyet, ahol Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot állított. Nem sokkal később az akkori polgármester további padok elhelyezését rendelte el.

A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. (…) A Trianoni keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, a Saint-germain-kereszt építésével „válaszoltak”. 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, emlékezve a vasfüggöny időszakára.

A kereszt mögé, a sziklafal tetejére nemrég egy fa kilátót építettek, ahonnan látszik Rőtfalva és a távolban az Alpok vonulata.

A Kálváriánál tartott rövid megálló után, elhagyva a havas tájat, még egy utolsó erőpróba volt hátra: leereszkedni a meredek szakaszon Kőszeg városába, ahol a túránk véget ért.

Urbán László

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza