ArchÃvum
Tisztaság és elegancia
Szombathely, mint márkanév az 1930-as, ’40-es évek kiadványaiban
2019.07.16
Egyesületünk elnökségi tagja, a Berzsenyi Dániel Könyvtár munkatársa, Szalainé Bodor Edit nemrég előadást tartott a levéltárban a 2019. augusztus 21-én megnyíló A márka neve: Szombathely című kiállítás egy tervezett szeletéről.
Az előadó a könyvtár gyűjteményéből válogatva olyan köteteket, újságokat, hanglemezeket, képes levelezőlapokat és aprónyomtatványokat elemzett, amelyeken a Szombathely, Savaria vagy Sabaria név, mint eladható márka szerepel. A téma bőségére való tekintettel jelen tudósításunkban – egyetlen kivételtől eltekintve – csak az 1930-as, ’40-es évek terméséről szólunk. Néhány érdekességet villantunk fel az előadás első részében szerepeltetett kiadványokból.
Az 1875-ben kiadott Savaria naptár tulajdonképpen kalendárium, amely a csillagászati észleletektől a postászati szabályokig számos témában tartalmaz hasznos ismereteket. Kiadója Bertalanffy, aki büszkén hirdeti kultúratámogató szándékát: „A jövedelem a Vasmegyei régészeti egyletnek van felajánlva”.
Az 1933-as Szombathely idegenfogalmi kalauz részletesen bemutatja a város nevezetes épületeit (Székesegyház, Püspöki Palota, Városháza, Vármegyeháza), ismerteti a környék turisztikai célpontjait, felsorolja a helybeli elszállásolási és étkezési lehetőségeket, közreadja a város vasúti menetrendjét és térképét is.
A Szombathely-Savaria fennállásának 1900. jubileumi éve kereskedelmi és ipari albuma (1943) nem más, mint egy reklámkiadvány. A városalapítás évfordulója alkalmából több, rangos kulturális eseményre került sor (a Szent Márton Céh tárlata, rádiósnap keretében közvetített Kodály hangverseny, népünnepély, városi ünnepség, egyházművészeti kiállítás, a Faludi Ferenc Irodalmi Társaság irodalmi délutánja). Ezen nívós ünnepségsorozat mellett kicsit furcsának tűnhet egy reklámkiadvány közreadása. Viszont ugyanezen okból az is borítékolható, hogy a gazdasági és kereskedelmi élet krémjének hirdetései kerülhettek a füzetbe.
A Szombathely: városismertetés című kiadvány esetében a rendkívül nívós szerzőgárdára (pl.: Fábián Gyula, Fábiánné Biczó Ilona, dr. Géfin Gyula, Pákay Arnold, dr. Pável Ágoston, dr. Smidt Lajos, Tóth János) hívta fel a hallgatóság figyelmét Szalainé Bodor Edit. Az 1930-as évekből való kötet szerkesztője Szepesházi Róbert dr., a város idegenforgalmi hivatalának vezetője volt.
„Minden város külső és belső képét múltja és természeti adottságai alakítják ki. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk Szombathelyt, megállapíthatjuk, hogy a várost külső megjelenésében a tisztaság és az elegancia, belső lelkiségében pedig a város nagyságán és lakosainak számán felülemelkedő kultúrája emeli a vele egyenlő nagyságú városok fölé.”
A korabeli idegenforgalmi kiadványok közül impozánsabb megjelenésével, bőséges és szép képanyagával tűnik ki a 16 oldal terjedelmű Szombathely: a római Savaria, Szent Márton szülőhelye (1939) című munka, amelynek reklámokkal bővített változata az 1940-es években, új borítóval ellátva készült el. Szintén az 1940-es évek termése a Csébi Pogány István grafikáival közreadott német nyelvű füzet.
Szepesházy Róbert Szombathely – Savaria múltja – jelene – jövője (1947) című könyvével a vidéki városok közül elsőként jelent meg átfogó városismertető mű. Minden benne van, amit a „bennszülött” polgárnak, vagy az ide látogató idegennek tudnia kell. Orosz, angol, francia és német nyelvű szöveg szolgálja az idegenforgalom érdekeit, vendégforgalmi tájékoztatóval.
Foglaljuk össze, hogy mely tényezőkben azonosították e kötetek a vasi megyeszékhely egyedi vonásait, miként határozták meg a város korabeli brandjét? Poraiból megelevenedett Főnix, ősrégi település; az ország nyugati vidékének kultúrcentruma; a Nyugat-Dunántúl színmagyar közigazgatási, művelődési és gazdasági központja; az utak városa; hazánk egyik legősibb városa – hogy csak néhányat említsünk a gazdag repertoárból. A megfogalmazások többsége a város múltjára utal, valamint kiemeli központi szerepét a kultúra területén.
Szalainé Bodor Edit – TK
