ArchÃvum
Hic natus est…
Séta a Szent Márton templomban
2018.10.03
A készülődő zivatar ellenére szép számban gyülekeztek a domonkos templom előtti, nemrégiben felújított téren a múzeumbarátok és bogárklubosok, hogy a téma egyik legavatottabb szakembere, dr. Kiss Gábor régész vezetésével megismerkedjenek e várostörténeti szempontból is nevezetes épület történetével, rejtett kincseivel.
Először a domonkos kolostor déli oldalához invitálta hallgatóságát Kiss Gábor. Felhívta a figyelmet rá: itt húzódott egykor az Arrabona felé vezető út, amelyen 791-ben, az avarok elleni hadjárat után kitérőt téve, katonái élén Nagy Károly Savariába érkezett, hogy lerója tiszteletét a Frank Birodalom védőszentje előtt, annak születési helyén. Előfordulhat, hogy a mai temető területén rá is talált arra a korai keresztény kultuszépületre, amely egy ideig talán Szent Quirinus sírkápolnája volt. Ezt vélhette Szent Márton szülőhelyének.
Dr. Kiss Gábor a kolostorudvaron át vezette be hallgatóságát a frissen renovált istenházába. A modern megvilágítás szépen kiemeli a restaurált mellékoltárokat és a főoltárt. Ám a látvány csak sejteti, hogy az idők folyamán mennyi változáson ment keresztül az épület, mígnem elnyerte mai formáját. Vezetőnk részletesen beavatta hallgatóságát az éveken át folytatott régészeti kutatómunka szépségeibe, nehézségeibe és eredményeibe.
Szó esett a legértékesebb berendezési tárgyakról, szobrokról, hangsúlyosan a templom minden bizonnyal legértékesebb darabjáról, a csodatévő Szűz Mária-szoborról.
Külön-külön is „megért volna egy-egy misét” a Szent Márton kápolnában elhelyezett ereklye, a domonkosok által festetett diadalív felirat (Hic natus est sanctus Martinus – Itt született Szent Márton) és a 17. századi, köpenymegosztás jelenetet ábrázoló olajfestmény története.
A séta a kriptában tett látogatással zárult, ahol vezetőnk mesélt a kegyes alapítónő, gróf Batthyány Erzsébet földi maradványainak sorsáról, az itt nyugvó jelesebb személyiségekről és a hátborzongató helyszínen folytatott falkutatás körülményeiről és eredményeiről.
A legendát, miszerint a mai Szent Márton templom valóban Martinus szülőháza fölé épült volna, a régészeti kutatások nem támasztották alá.