ArchÃvum
Savariától Szombathelyig
Várostörténeti kalandozás Csergával
Feltöltve: 2018.02.09
Értékes, érdekes ismeretekkel gazdagodtak azok a múzeumbogár klubosok, akik részt vettek Varga Péter péntek délutáni előadásán.
Visszatérve Pannonia legrégebbi településének, Colonia Claudia Savariának történetére, Cserga bemutatta a római kori város szerkezetét, felvillantotta e letűnt korszak legfontosabb régészeti leleteit. Szólt a város nagy építtetőiről: Domitianus, Traianus és Hadrianus császárokról, bemutatta az Isis-szentély és a helytartói palota tudományos alapossággal elkészített rekonstrukciós rajzait.
Savaria dicső múltjának egyes emlékeit a Savaria Múzeum kőtárában, illetve az intézmény állandó kiállításban tekintették meg a gyerekek. A lapidariumban elhelyezett capitoliumi triász monumentális méretű szobortorzóinál kezdődött a séta, majd a város első lakóinak sírköveinél folytatódott. Nem maradhatott ki a válogatott leletek számbavételéből a kőtárban látható egyetlen császárportré, amelyen Lucius Aelius Ceasar arcvonásait vélik felfedezni a kutatók. A Historia Augusta szerint magas, jóképű, derűs arckifejezésű férfi volt, akinek szakálla görög divat szerint burjánzott.
A római kori faragott és írott kövekre a középkor embere nem régészeti emlékként, hanem jól hasznosítható építőanyagként tekintett. A 18. század második felében a város első püspöke, felsőszopori Szily János kezdte el tudatosan összegyűjteni az építkezéseinek köszönhetően nagy mennyiségben előkerülő római kori emlékeket. Az ő megbízásából készítette el Dorffmaister István a püspöki palota salla terrena-jának falfestményeit, amelyeken a művész több római kori faragványt örökített meg. Szily indíttatására, Schoenviesner István tollából várostörténeti könyv is napvilágot látott: a kötetben a régészprofesszor a Szombathelyen addig előkerült összes római kőemléket felvonultatta.