Archívum

Évszázadok mozaikkockái

Aquileia, Ravenna, Verona

Feltöltve: 2018.01.05

2018. January 05. Friday

Három észak-itáliai város feledhetetlen látnivalóiról, régészeti emlékeiről tartott úti élménybeszámolóval egybekötött foglalkozást a múzeumbogár klubban Tóth Kálmán múzeumpedagógus.

A vetítettképes, videó felvételekkel színesített klubdélután jó hangulatát interaktív városfelismerő játékkal alapozta meg a foglalkozásvezető. A földrajzi bevezető után Aquileiában, a Borostyánkő út kiindulópontján indult a virtuális séta. A napjainkban meglehetősen jelentéktelen város egykor fontos katonai, kereskedelmi és vallási központ volt. Fejlődését, amelynek a népvándorlás viharos korszaka vetett véget, földrajzi helyzetének, az itt összefutó utaknak köszönhette. A 11. században emelt aquileai Mária mennybemenetele bazilikában folytatott 19–20. századi régészeti feltárások felszínre hozták a 4. századi, korai keresztény bazilika maradványait. A legfontosabb lelet a padlómozaik volt, amely a keresztény világ legrégebbi és legnagyobb felületű ilyen jellegű alkotásának bizonyult. Az apró kőkockákból kirakott színpompás járófelület motívumai közt jó volt ráismerni a savariai mozaikokról is ismert geometrikus és növényi indás díszítőelemekre. Ezek mellet a foglalkozásvezető két, figurális ábrázolásra hívta fel a gyerekek figyelmét: a pánsípos pásztor alakjára, illetve a kakas és a teknős párharcát ábrázoló jelenetre. A mozaikkészítés technikájáról a kezükbe adott eredeti savariai töredékek alapján alkothattak képet a gyerekek.
Az aquileai Santa Maria Assunta bazilika altemplomának halványuló freskói között hátrafelé nyilazó ősmagyar harcos lovas alakja is látható – villantotta fel Kami a kivetítőn a fotót, majd a kalandozó hadjáratokról, elődeink sikeres harci taktikájáról, fegyverzetéről és ruházatáról vetített videó részletet. A népvándorlás pusztításait megsínylő Aquilea mára 3500 lakosú várossá zsugorodott ugyan, ám művészettörténeti kincsei okán bekerült a világörökségi helyszínek közé.Nagy Theoderik keleti gót király uralkodása alatt egy másik észak-itáliai város, Ravenna emelkedett fel, majd vált a Bizánci Birodalom részévé. Az idők folyamán épségben maradt, kívülről is impozáns templomainak belsejében csodás bizánci, aranymozaikok maradtak ránk (San Vitale, Sant’Apollinare Nuovo, Sant’Apollinare in Classe). De Ravennában található Nagy Theoderik villámsújtotta mauzóleuma is. A császári méltóságot I. Justinianus és Theodora császárné mozaikos ábrázolása hirdeti a San Vitale bazilika falán.
Kiemelkedő tisztelet övezte Ravennában is savariai Szent Mártont: erről a Sant’Appolinare Novo-ban győződhetünk meg, ahol – bár ő nem volt vértanú –, mégis a mártírok vezetőjeként jelenítették meg mozaikkockákból kirakott, lila köpenyes alakját. Íme savariai Szent Márton a Sant’Appolinare Novo-ban (forrás: Internet)Utolsó állomásként a romantikus Veronába repítette közönségét Kami. A város legnépszerűbb turisztikai helyszíne Júlia háza, amelynek udvarán a Shakespeare-i drámahős szerelmet, termékenységet hozó szobra áll. S miután Franco Zeffirelli filmjének részletével is megörvendeztette a gyerekeket a foglalkozásvezető, közös feladat következett. A veronai San Zeno bazilika kapujának jobb szárnyát az ó-, míg a balt az újszövetség egyes jelenetei díszítik. Elsőként a bronz domborművek kártyákra kinyomtatott képeit elemezték a gyerekek, majd a megfelelő bibliai idézettel is társították azokat.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza