2018.01.21 vasárnap

Gerinctúra Velemtől Kőszegig a Kendigen át

Útvonal: Velem – Szent Vid – Hörmann-forrás parkoló – Kendig – Kopasz-Kendig –Vöröskereszt – Óház-kilátó – Kincs-pihenő – Kőszeg. Találkozás: az Ady téren 07:30-kor induló velemi autóbusznál Táv: 19 km, időtartam kb. 7 óra. Túravezető: Süle Antal.

2018.01.24 szerda, 17 óra

Az egykori szombathelyi Prater

ma: Gáyer- és Brenner park története

Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltára) előadása a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

2018.02.03 szombat

Kőszegfalvától Lukácsházáig

Útvonal: Kőszegfalva – Abért-tó – Kőszegdoroszló – Doroszlói erdő – Csömöte-hegy – Kilátó – Pöse – Lukácsháza. Találkozás: a szombathelyi vasútállomáson, a 08:06-kor Kőszeg felé induló vonatnál. Táv: 11 km, időtartam: kb. 4 óra Túravezető: Rábai Péter.

2018.02.07 szerda, 17 óra

Itália műemlékvárosok

Zátonyi János filmjének bemutatója a Savaria Múzeumban

A videofilm a Gabbiano Travellel közösen, 2017.10.25–29. közt szervezett észak-olaszországi utazás élményeit eleveníti fel.

2018.02.28 szerda, 17 óra

Szódásüveget, avitt süveget...

Különleges gyűjtemények extrém tárgyai

Kiállításnyitó a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

2017.10.13

Fény derül mindenre

Lézer show Fülöp Gáborral

Keresd meg az alig látható fénysugarat!

Gondoltátok volna, hogy sem Arisztotelész, de még a felvilágosult polihisztor René Descartes sem kérdőjelezte meg azt az állítást, hogy a fény bármilyen távolságra eljut egy szempillantás alatt? Ezért aztán nem is foglalkoztak a fénysebesség mérésével.

A téma első érdemi eredményt adó kutatóját, – aki 1670-es években tette felfedezését – Olaf Römernek hívták. A dán csillagász szerepébe bújva Fülöp Gábor négy segítőkész múzeumbogarat kéretett magához, majd nevezett ki Napnak, Földnek, Jupiternek és annak egy kicsiny holdjának, a Io-nak. Segítségükkel modellezte, majd magyarázta az 1676-ban végzett mérés elvét. Azt vette észre, hogy az Io "árnyékba vonulása" mindig hamarabb következik be, ha a Jupiter közelebb van a Földhöz, viszont késik, amikor távolabb. Ebből arra következtetett, hogy a fénynek sebessége van, s a késés az az idő, amire a fénynek a hosszabb út megtételéhez szüksége van.

A Nap, a Föld és Gábor alias Römer

Römer eredménye, habár ma már tudjuk, hogy nem pontos, mégis rendkívül tiszteletre méltó. Ő volt az első, aki egyirányú fény alapján mérte a fénysebességet: 227 000 km/s-ot állapított meg.
1849-ben Hyppolite Fizeau már közelebb jutott az igazsághoz. Ő egy 720 fogú fogaskerék, egy tükör valamint egy résnyi fényforrás segítségével 313 000 km/s-os eredményre jutott. Aztán 1862-ben Léon Foucault bonyolult forgótükrös mérési módszere következett (eredménye: ~298 000 km/s). Ezt 1926-ban Albert Abraham Michelson pontosította: 299 796 km/s-ra. (A könnyebb számolás érdekében napjainkban 300.000 km/s-ra kerekítik ezt.)

Első próbálkozások

A történeti bevezetést követően Fülöp Gábor ünnepélyesen leleplezte a Savaria Múzeum számára újonnan beszerzett speciális, ötsugaras lézer fényforrásból és lencsekészletből álló interaktív eszközt. Ezzel eddig nem sűrűn látott, a gondolatok áradatát megindító kísérletsorozat vette kezdetét. Láthatták a jelenlévők a szóró- és gyűjtőlencsék működését, egymásra hatását. Fény derült arra is, hogy kire és milyen esetben nem derül fény: vagyis hogy a tenger mélyén a búvár egy bizonyos szög alatt felfelé nézve már nem lát fel a felszínre. A foglalkozás végén a gyerekek maguk is kipróbálhatták, hogy a különböző lencsékre eső fénysugár beesési szögének változtatásával miképp módosul a vörös sugár útja.

Sztelly-Fülöp Gábor

Képgaléria

Mi az a fény?- Kérdések és válaszok a klubban.
A távolság is jelentős ebben a helyzetben...
Kitalálod, melyikük az Io?
Hippolyte Fizeau, fogaskerék segítségével mérte a fénysebességet
A fény útja a fogak közt
Lencsevégen
A gyűjtő lencse gyújtópontjának keresése
A gyűjtő lencse gyújtópontjának keresése
Merőleges fénytörés
Így lesz felderítő a fizika

A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.