2017.11.29 szerda, 17:00

Apám hadinaplója 2. rész

Id. Karáth László emlékei a 2. világháborúból

Vendég: Karáth László, a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium ny. igazgatója.
Narrátor: Tóth Kálmán múzeumpedagógus.

2017.12.03 vasárnap

Hagyományos Mikulás napi túra a Kőszegi-hegységben

Útvonal: Kőszeg – Király-völgy – Okmányos – Hét-forrás és vissza Kőszeg. Találkozás a szombathelyi vasútállomáson a 08:06-kor Kőszeg felé induló vonatnál, vagy Kőszegen 08:45-kor a Kiskakas vendéglőnél (Rákóczi u.). Táv: 16 km. Túravezető: Rábai Péter.

2017.12.20 szerda, 17:00

Karácsonyi harangok

Az Egylet nyitott versmondó köre és a Vivace Kamarazenekar közös ünnepváró műsora.
Helyszín: Savaria MHV Múzeum

2018.01.06 szombat

Évköszöntő (kijózanító) túra

Későbbi kiírás szerint...

2017.10.13

Fény derül mindenre

Lézer show Fülöp Gáborral

Keresd meg az alig látható fénysugarat!

Gondoltátok volna, hogy sem Arisztotelész, de még a felvilágosult polihisztor René Descartes sem kérdőjelezte meg azt az állítást, hogy a fény bármilyen távolságra eljut egy szempillantás alatt? Ezért aztán nem is foglalkoztak a fénysebesség mérésével.

A téma első érdemi eredményt adó kutatóját, – aki 1670-es években tette felfedezését – Olaf Römernek hívták. A dán csillagász szerepébe bújva Fülöp Gábor négy segítőkész múzeumbogarat kéretett magához, majd nevezett ki Napnak, Földnek, Jupiternek és annak egy kicsiny holdjának, a Io-nak. Segítségükkel modellezte, majd magyarázta az 1676-ban végzett mérés elvét. Azt vette észre, hogy az Io "árnyékba vonulása" mindig hamarabb következik be, ha a Jupiter közelebb van a Földhöz, viszont késik, amikor távolabb. Ebből arra következtetett, hogy a fénynek sebessége van, s a késés az az idő, amire a fénynek a hosszabb út megtételéhez szüksége van.

A Nap, a Föld és Gábor alias Römer

Römer eredménye, habár ma már tudjuk, hogy nem pontos, mégis rendkívül tiszteletre méltó. Ő volt az első, aki egyirányú fény alapján mérte a fénysebességet: 227 000 km/s-ot állapított meg.
1849-ben Hyppolite Fizeau már közelebb jutott az igazsághoz. Ő egy 720 fogú fogaskerék, egy tükör valamint egy résnyi fényforrás segítségével 313 000 km/s-os eredményre jutott. Aztán 1862-ben Léon Foucault bonyolult forgótükrös mérési módszere következett (eredménye: ~298 000 km/s). Ezt 1926-ban Albert Abraham Michelson pontosította: 299 796 km/s-ra. (A könnyebb számolás érdekében napjainkban 300.000 km/s-ra kerekítik ezt.)

Első próbálkozások

A történeti bevezetést követően Fülöp Gábor ünnepélyesen leleplezte a Savaria Múzeum számára újonnan beszerzett speciális, ötsugaras lézer fényforrásból és lencsekészletből álló interaktív eszközt. Ezzel eddig nem sűrűn látott, a gondolatok áradatát megindító kísérletsorozat vette kezdetét. Láthatták a jelenlévők a szóró- és gyűjtőlencsék működését, egymásra hatását. Fény derült arra is, hogy kire és milyen esetben nem derül fény: vagyis hogy a tenger mélyén a búvár egy bizonyos szög alatt felfelé nézve már nem lát fel a felszínre. A foglalkozás végén a gyerekek maguk is kipróbálhatták, hogy a különböző lencsékre eső fénysugár beesési szögének változtatásával miképp módosul a vörös sugár útja.

Sztelly-Fülöp Gábor

Képgaléria

Mi az a fény?- Kérdések és válaszok a klubban.
A távolság is jelentős ebben a helyzetben...
Kitalálod, melyikük az Io?
Hippolyte Fizeau, fogaskerék segítségével mérte a fénysebességet
A fény útja a fogak közt
Lencsevégen
A gyűjtő lencse gyújtópontjának keresése
A gyűjtő lencse gyújtópontjának keresése
Merőleges fénytörés
Így lesz felderítő a fizika

A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.