Archívum

Archívum

Fény derül mindenre

Lézer show Fülöp Gáborral

Feltöltve: 2017.10.13

2017. október 13. péntek

Gondoltátok volna, hogy sem Arisztotelész, de még a felvilágosult polihisztor René Descartes sem kérdőjelezte meg azt az állítást, hogy a fény bármilyen távolságra eljut egy szempillantás alatt? Ezért aztán nem is foglalkoztak a fénysebesség mérésével.

A téma első érdemi eredményt adó kutatóját, – aki 1670-es években tette felfedezését – Olaf Römernek hívták. A dán csillagász szerepébe bújva Fülöp Gábor négy segítőkész múzeumbogarat kéretett magához, majd nevezett ki Napnak, Földnek, Jupiternek és annak egy kicsiny holdjának, a Io-nak. Segítségükkel modellezte, majd magyarázta az 1676-ban végzett mérés elvét. Azt vette észre, hogy az Io "árnyékba vonulása" mindig hamarabb következik be, ha a Jupiter közelebb van a Földhöz, viszont késik, amikor távolabb. Ebből arra következtetett, hogy a fénynek sebessége van, s a késés az az idő, amire a fénynek a hosszabb út megtételéhez szüksége van. A Nap, a Föld és Gábor alias RömerRömer eredménye, habár ma már tudjuk, hogy nem pontos, mégis rendkívül tiszteletre méltó. Ő volt az első, aki egyirányú fény alapján mérte a fénysebességet: 227 000 km/s-ot állapított meg.
1849-ben Hyppolite Fizeau már közelebb jutott az igazsághoz. Ő egy 720 fogú fogaskerék, egy tükör valamint egy résnyi fényforrás segítségével 313 000 km/s-os eredményre jutott. Aztán 1862-ben Léon Foucault bonyolult forgótükrös mérési módszere következett (eredménye: ~298 000 km/s). Ezt 1926-ban Albert Abraham Michelson pontosította: 299 796 km/s-ra. (A könnyebb számolás érdekében napjainkban 300.000 km/s-ra kerekítik ezt.) Első próbálkozásokA történeti bevezetést követően Fülöp Gábor ünnepélyesen leleplezte a Savaria Múzeum számára újonnan beszerzett speciális, ötsugaras lézer fényforrásból és lencsekészletből álló interaktív eszközt. Ezzel eddig nem sűrűn látott, a gondolatok áradatát megindító kísérletsorozat vette kezdetét. Láthatták a jelenlévők a szóró- és gyűjtőlencsék működését, egymásra hatását. Fény derült arra is, hogy kire és milyen esetben nem derül fény: vagyis hogy a tenger mélyén a búvár egy bizonyos szög alatt felfelé nézve már nem lát fel a felszínre. A foglalkozás végén a gyerekek maguk is kipróbálhatták, hogy a különböző lencsékre eső fénysugár beesési szögének változtatásával miképp módosul a vörös sugár útja.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza