2018.01.21 vasárnap

Gerinctúra Velemtől Kőszegig a Kendigen át

Útvonal: Velem – Szent Vid – Hörmann-forrás parkoló – Kendig – Kopasz-Kendig –Vöröskereszt – Óház-kilátó – Kincs-pihenő – Kőszeg. Találkozás: az Ady téren 07:30-kor induló velemi autóbusznál Táv: 19 km, időtartam kb. 7 óra. Túravezető: Süle Antal.

2018.01.24 szerda, 17 óra

Az egykori szombathelyi Prater

ma: Gáyer- és Brenner park története

Bajzik Zsolt levéltáros (MNL Vas Megyei Levéltára) előadása a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

2018.02.03 szombat

Kőszegfalvától Lukácsházáig

Útvonal: Kőszegfalva – Abért-tó – Kőszegdoroszló – Doroszlói erdő – Csömöte-hegy – Kilátó – Pöse – Lukácsháza. Találkozás: a szombathelyi vasútállomáson, a 08:06-kor Kőszeg felé induló vonatnál. Táv: 11 km, időtartam: kb. 4 óra Túravezető: Rábai Péter.

2018.02.07 szerda, 17 óra

Itália műemlékvárosok

Zátonyi János filmjének bemutatója a Savaria Múzeumban

A videofilm a Gabbiano Travellel közösen, 2017.10.25–29. közt szervezett észak-olaszországi utazás élményeit eleveníti fel.

2018.02.28 szerda, 17 óra

Szódásüveget, avitt süveget...

Különleges gyűjtemények extrém tárgyai

Kiállításnyitó a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

2017.10.01

Legendás tárgyak, no. 01.

Témafelvetés barkohbával

Szent László szobra a Szent Márton templomban

Egyik Árpád-házi uralkodónk attribútuma volt a legutóbbi múzeumbár klub témája. A legenda szerint tulajdonosa vizet fakasztott vele a sziklából, így szomjazó serege új erőre kapva legyőzte a kunokat. Tudod-e már, kinek a mijéről van szó, vagy barkohbázzunk tovább? Igen, Szent László bárdja jelen cikk témája.

A bárd: „Rövid nyelű, széles, egyenes pengéjű faragó vagy vágó szerszám. Van fafaragó, húsvágó bárd. De létezik csatabárd, hóhérbárd is. Ez utóbbiak nyele hosszabb.” (forrás: Tudományos- és Köznyelvi Szavak Magyar Értelmező Szótára)
Eme fegyvert méltán rettegték a páncélos lovagok, hiszen ha éppen nem is hatolt át az éle, hegye a vértezetükön, az ütés erejétől végképp harcképtelenné válhattak. Az eredetileg közel 70 m (!) hosszú és kb. 50 cm széles ún. Bayeux-i (ejtsd: bajői) kárpiton, amely képregényszerűen mutatja be, hogyan foglalták el a normannok Angliát, több helyen látható bárdot forgató gyalogos vitéz. Külön érdekesség, hogy a színes fonalakkal hímzett, csodás faliszőnyeg éppen Szent László királyunk korában készült. Fontos megjegyezni, hogy hazánkra, a 11. század második felében, egyáltalán nem volt jellemző a nehézpáncélos hadviselés.

Nagy tanácskozás


A világhálón elérhető „kárpit animáció” megtekintése után a foglalkozás vezetője, Tóth Kálmán virtuális Kárpát-medencei utazásra invitálta a gyerekeket. Nagyváradi „séta” következett, majd egyes, Szent László emlékét őrző falfestmények segítségével felvázolódtak a bárdos király legendás tettei, elsősorban a kun vitézzel folytatott küzdelem és a lányszabadítás jelenete (pl.: Gelence, Székelyderzs).

A szent király lovagi erényeket, keresztény értékeket képviselő alakjáról, bátorságáról költőink (pl. Janus Pannonius, Arany János, Tompa Mihály) méltón megemlékeztek. Ám a verssoraikból kiemelt szövegrészleteket „a szél alaposan összekuszálta”, így a bogarakra maradt a költemények rekonstrukciója.

Vers-sor-rend

Ezt követte Szent László legendájának rajzfilmes felelevenítése, majd az interaktív kvízjáték után egy középkori település felépítését tanulmányozták 3D-s animáción a gyerekek. A bárdot megélesítendő, szintén térhatású számítógépes bemutatóval, felkerestek egy korabeli kovácsműhelyt, majd egy lakótornyot is. Ennek fegyverraktárban végül elhelyezésre került az ominózus bárd, hogy szükség esetén népe védelmére kelhessen vele a legendás uralkodó.

Sztelly-TK