Archívum

Sajnos a közelében található magyar–stájer most is zárva találták. A faluból az OKT vonalán az Ilona-patak völgyében és a Grádics-erdőben az Írottkő irányába vették útjukat. Kis kitérőkkel a Mária-utat elérve a Kőszeg és három, horvátok lakta település – Horvátzsidány, Kiszsidány, Peresznye – határában fekvő Peruska Mária kegyhelyhez érkeztek.
A legenda szerint 1866-ban a peresznyei gróf magával vitte 3 éves kisfiát vadászatra a Tömördi erdőbe. A gyermek a vadászat során valahogy elveszett, de három nap múlva, éppen Kisboldogasszony napján, épen és egészségesen megtalálták az alatt a tölgyfa alatt, amelyen egy Mária-kép függött. A gróf rendeletbe adta, hogy ezen a helyen, szeptember 8-án minden évben hálaadó szentmisét tartsanak. Az 1950-es években a hagyomány megszakadt, de a kivágásra ítélt tölgyfát sikerült megmenteni. A Peruska Mária zarándokhely – Sárvári István erdész, országgyűlési képviselőnek köszönhetően – 1980 óta ismét fogadhatja híveit. 1994-ben a hívek adományából kápolna épült Szűz Mária és Szent Hubertus tiszteletére. Jelenleg 20 szobor található a kápolna körül, számuk évről évre gyarapodik. Minden év június első vasárnapján a vadászok, erdészek, július első vasárnapján a tűzoltók, kéményseprők, vámosok, határőrök, a honvédség, rendőrség, augusztusban Havasboldogasszony napján pedig a fiatalok, illetve a Szűzanya tisztelői tartják itt háromnyelvű zarándoklatukat.

A kápolnát elhagyva, útban Kőszegfalva felé a csoport elhaladt az „őskohók” lelőhelye mellett. 1961-ben az Ablánci erdő Kőszegfalva határához tartozó területén, Korompai Gyula és Nováki Gyula régészek jelentős vasolvasztótelep maradványaira bukkantak. Beszámolójuk szerint: „A felszínen is megállapítható hét salakhalom közül hármat tártunk fel. Mindegyik egy-egy olvasztóműhelyet takart. Az egyikben egy, a másik kettőben 2–2 vasolvasztó kemence volt egymás mellett. … Maga a műhely földbevájt gödör volt, amelynek oldalán képezték ki a kemencéket. … A cserepek a telep korát a 9–13. század közé helyezték. A környéken 2–3 km-es körzetben még három vasolvasztótelepet sikerült találni.” Öt kemencét in situ kiemeltek, egyet a kőszegi Vármúzeumba, kettőt a miskolci Vas és Kohászati Múzeumba, egyet pedig a Nemzeti Múzeumba szállítottak. A kohók fűtéséhez egykor a faszenet helyben égették, a gyepvasércet pedig valószínűleg a környéken gyűjtötték, illetve távolabbról szállították ide. A kezdetleges módon előállított nyersvasból fegyvereket és használati tárgyakat kovácsoltak.
A Rábai Péter vezetésével lebonyolított túra résztvevői Kőszegfalván vonatra szállva tértek vissza Szombathelyre.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!