Archívum

2018. February 09. Friday Ráhangolásként hallgatóságát Ostiába repítette Cserga. Ahhoz, hogy jobban el tudjuk képzelni Savaria 4. századi arculatát, érdemes ellátogatni az ókori Róma kikötővárosába. Ha az 1. századra is kíváncsiak vagyunk, akkor pedig a mai Algéria területén található romvárosban, Timgadban kell körülnézni.

Visszatérve Pannonia legrégebbi településének, Colonia Claudia Savariának történetére, Cserga bemutatta a római kori város szerkezetét, felvillantotta e letűnt korszak legfontosabb régészeti leleteit. Szólt a város nagy építtetőiről: Domitianus, Traianus és Hadrianus császárokról, bemutatta az Isis-szentély és a helytartói palota tudományos alapossággal elkészített rekonstrukciós rajzait.

Savaria dicső múltjának egyes emlékeit a Savaria Múzeum kőtárában, illetve az intézmény állandó kiállításban tekintették meg a gyerekek. A lapidariumban elhelyezett capitoliumi triász monumentális méretű szobortorzóinál kezdődött a séta, majd a város első lakóinak sírköveinél folytatódott. Nem maradhatott ki a válogatott leletek számbavételéből a kőtárban látható egyetlen császárportré, amelyen Lucius Aelius Ceasar arcvonásait vélik felfedezni a kutatók. A Historia Augusta szerint magas, jóképű, derűs arckifejezésű férfi volt, akinek szakálla görög divat szerint burjánzott.

A római kori faragott és írott kövekre a középkor embere nem régészeti emlékként, hanem jól hasznosítható építőanyagként tekintett. A 18. század második felében a város első püspöke, felsőszopori Szily János kezdte el tudatosan összegyűjteni az építkezéseinek köszönhetően nagy mennyiségben előkerülő római kori emlékeket. Az ő megbízásából készítette el Dorffmaister István a püspöki palota salla terrena-jának falfestményeit, amelyeken a művész több római kori faragványt örökített meg. Szily indíttatására, Schoenviesner István tollából várostörténeti könyv is napvilágot látott: a kötetben a régészprofesszor a Szombathelyen addig előkerült összes római kőemléket felvonultatta.

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!