Aktuális

Aktuális

Páratlan Pál-történet

Adatok egy paraszti család kutatásához

2019.02.02

Hatalmas érdeklődés kísérte dr. Pál Ferenc levéltáros előadását, aki arról számolt be, hogy saját családjának történetét kutatva milyen nehézségekkel szembesült és milyen eredményeket ért el.

Rengeteg érdeklődőt vonzott a program

A családtörténeti kutatásokhoz segítséget adó sorozat második etapjába bekapcsolódó, a Berzsenyi Dániel Könyvtár negyedik emeletét színültig megtöltőközönséget Nagy Éva igazgatónő köszöntötte.

Dr. Pál Ferenc előadásának céljául tűzte ki, hogy rávilágítson: a magyar társadalom mára eltűnő, hányatatott sorsú paraszti rétege emlékeinek megőrzéséhez széles spektrumú helytörténeti kutatás szükséges. A téeszesítéssel eltűnt paraszti kultúra mozaikjai is kerek történetté állíthatók össze. Ám mielőtt e célból a levéltárba térne be bárki, alaposan nézzen körül otthon, illetve közvetlen környezetében, mert  

„számos forrásanyag ott van a szemünk előtt, csak észre kell venni”.

Ilyen helyek lehetnek: a régi szekrényajtó belső fala, a Biblia megsárgult lapjai, családi fotók, valamint a sírkövek, hősi emlékművek.

A családtörténeti kutatás nélkülözhetetlenforrásai a levéltárakban digitálisan is hozzáférhető anyakönyvek. Jól használható a mormon egyház által vezetett familysearch felület. Ajánlatos fellapozni Kempelen Béla: „Magyar nemes családok” és Nagy Iván: „Magyarország családai czimerekkel és nemzedéki táblákkal” című köteteit.

A nagyapa katonaemlékei

Az előadó kiemelte az írott források mellett az oral history jelentőségét. A kutatás során nem csak a közvetlen családtagok, de a faluközösség lakosainak közös emlékezete is nagy segítséget nyújthat. Példaként saját tapasztalatait, családja történetének kutatása közben felmerült nehézségeket, szerencsés előrevivő fordulatokat osztott meg hallgatóságával.A szibériai hadifogolytábort megjárt, 1921-ben hazatért nagyapja halálának tragikus körülményeit sokáig titkolta a nagymama. Az elmúlt években újra előtérbe került hadiárvasági díj utáni levéltári kutatások során, véletlen folytán szerzett tudomást arról, hogy 1945-ben egy orosz tiszt gyilkolta meg nagyapját.

Dr. Pál Ferenc kétkedéssel fogadta a családi legendárium azon történetét, miszerint nagyapja hadinaplója Smidt Lajos doktor birtokába került. Ám a legenda valósnak bizonyult: az 1917-ig vezetett aprócska, német vezényszavakat és saját költésű versikéket, valamint a fogságba esést követően készült fotókat tartalmazó füzetet valóban a Smidt Múzeum őrzi. A nagypapai örökség részét képezi a kulacstetőből készült gyűrű, „nehéz napok” felirattal, valamint – furcsa módon – a k. u. k. emléklap is, hiszen a nagypapa nem töltötte le a sorköteles idejét.

A Pál-történet folytatása az idő homályában

A Pál család „páratlan” történetét egészen az 1700-as évek közepéig, a Szily János püspök által a megyébe hívott, középnemesi családból származó Pál Mihály és felesége, a meszleni születésű Kemény Marianna nevéig vezette vissza az előadó. E pontnál meg kellett állni a kutatásban – mondta – s fejet kellett hajtani az idő hatalma előtt, amely eltűnteti eleink nyomát.

Sztelly


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza