Aktuális

Aktuális

Öröm volt olvasni!

Ízelítő az 1920-as évek gyermek- és ifjúsági irodalmából

Széchenyi 2020

2022.03.31

Vajon milyenek lehettek azok a könyvek és folyóiratok, amelyeken a ’20-as évek gyermekei nevelkedtek? Találkozunk-e ezekkel az olvasmányokkal manapság, s mit üzennek a mai kor számára?

Öröm volt olvasni!

A Berzsenyi Dániel Könyvtárban 2022. március 25-én tartott örökségpedagógiai foglalkozásra a fentiekhez hasonló kérdésekkel érkeztek a múzeumbogár klubtagok és a hozzájuk csatlakozó, téma iránt érdeklődő felnőttek, akiket Szalainé Bodor Edit (könyvtáros, igazgatóhelyettes) számos, igényes kötettel fogadott. A kiadványmustra előtt Edit a 1920-as évek gyermekeinek életmódjáról beszélt részletesebben. Felidézte a kor oktatási rendszerének felépítését. Elmondta, hogy milyen jelentős különbségek mutatkoztak a városok és a falvak tanintézményei között. Nem csupán a felszereltség, de az oktatók száma, a koedukáció és a tanév rendjét tekintve is. Jelentős változásként kiemelte: a reformpedagógiai törekvéseknek köszönhetően a gyermekekre már nem „kicsinyített felnőttként” tekintettek. Megjelentek a gyermekbútorok, gyermekszobák és az apák is bekapcsolódtak a nevelés folyamatába. A diákok azon túl, hogy idejük egy részében az iskolapadot koptatták, lehetőséget kaptak arra is, hogy fennmaradó szabadidejüket hasznosan töltsék. Többek között a Magyar Cserkészszövetség, a Szívgárda és a leventeszervezetek tagjai lehettek.

Öröm volt olvasni!

Pillantás az Én újságom reprint kiadásába - fotó: Tóth Kálmán

A gyermekélet felidézését követően Edit igényes gyermekújságokat, meséskönyveket, regényeket mutatott be. Nem csupán hasonmás kiadásokat, hanem eredeti, korabeli példányokat is fellapozhattunk, amelyeket a Berzsenyi Dániel Könyvtár őriz.

A korszak egyik jelentős kiadója, az Ifjúsági Kiadó mellett, az 1841-től létező Athenaeum volt, amely népszerű magyar szerzők gyermek- és ifjúsági köteteit és a világirodalom klasszikusait is megjelentette. A napjainkban is ismert írók (Andersen, Karl May, Mark Twain, J. F. Cooper) mellett megemlékeztünk egyes, lassan feledésbe merülő alkotókról is. Edit levetítette Wilhelm Hauff Kis Mukk története című meséjének diafilm változatát. De felidéződött Frances Hodgson Burnett A kis lord, és máig ható Titkos kert című regénye is.

Az alábbi folyóiratok szerkesztője Benedek Elek volt. A Jó Pajtás ekképp ajánlotta magát olvasói figyelmébe:

Öröm volt olvasni!

Vasárnapi Ujság, 1916. június 4.


Az Én Újságom: európai szinten is rendkívül modern gyermeklapnak számított és csodát művelt a maga korában. Ugyanis Benedek Elek mellett Poósa Lajos gyermekek nyelvén szóló írásainak köszönhetően, megjelenésének évében, 1889-ben, néhány hét leforgása alatt négyezres előfizetői bázist tudhatott magáénak.

Cimbora: erdélyi gyermeklapként azért volt különleges, mert a kisiskolástól a gimnazista korosztályig mindenki számára kínált verseket, meséket. Emellett ismeretterjesztő jelleggel tudománynépszerűsítő cikkeket is közölt.

Tóth Kálmán (Kami) kiegészítésül megemlítette a Tündérvásár című lapot (megjelent: 1925 és 1936 között), amelyet Pável Jutka néni kislány korában előszeretettel forgatott. A folyóirat adott évi számait édesapjától egykötetben kapta meg karácsonyi ajándékként. (Lapozz bele!)

Az ismeretterjesztő kiadványok sorát Skultéty László Hasznos ügyességek gyűjteménye az ifjúság számára című négykötetes sorozata gazdagította. Ezek ma már inkább értékes korrajzként hatnak.

Öröm volt olvasni!

Vas megyében is születtek gyöngyszemek. A természettudományos regény ritka műfajában alkotott kiemelkedőt Fábián Gyula rajztanár és etnográfus. Különös háború című regényében Martonvásár lakosai kilátástalan küzdelmet folytatnak a termeszek ellen. A bizarr konfliktus végül a vöröshangyák és a termeszek élet-halál harcában oldódik fel. Érdekesség, hogy a regény szereplőit Szombathely neves személyiségeiről mintázta az író, míg illusztrációit felesége, Fábiánné Biczó Ilona művésznő készítette el, egy részüket Almásy László Afrika-kutató fotográfiái alapján.

Dezső Lipót Az én szülőföldem című útikalauza megyei vonatkozású. Ebben két szentgotthárdi fiút kísérhetünk el Vas megye nevezetességeinek felfedezésére. E kötet felhasználásával készített rövid játékkal zárult a foglalkozás. A részvevők próbára tehették, hogy vajon ők mennyire ismerik szűkebb hazánk nevezetességeit. A kötet becsülendő célja az előszóban olvasható:

„[A gyermek…] szeresse először azt a rögöt, melyet munkálni fog s amely őt táplálni fogja, szeresse meg lakóhelyének küzdelmes, de dicső múltját, tanulja megbecsülni elődeinek munkáját, a jövő iránti gondoskodásukat s akkor biztosra vehetjük, hogy szeretni fogja ezt a szegény, megcsonkított országot s annak dicső multját és igaz, őszinte magyar rajongással fog dolgozni a jövendő feltámadásért, a jobb jövőért.


A kötetből vett épület- és településleírások megfejtését követően Székely László Táltoslovak hátán című, 1929-ben kiadott kötetében szereplő Paca Pali hajmeresztő kalandjainak egy részletét fejezhették be kreatív módon a gyerekek. Végül Edit egy humoros verssel köszönt el a köteteket még hosszasan forgató vendégeitől.

Sztelly

Az örökségpedagógiai foglalkozás a Vasi Múzeumbarát Egylet Összenő, ami összetartozik – Trianon emlékezete Vas vármegyében című, TOP-7.1.1-16-H-ESZA-2020-01420 azonosítószámú projektje keretében valósult meg.

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza