ArchÃvum
Nőnek lenni akkor és most
2016.04.08
A férfiak és a nők nem csak fizikumukban, de életszemléletükben, gondolkodásukban is eredendően különböznek egymástól. A férfi örök felfedező, a nő pedig maga az örök titokzatosság. – Ezekről a különbözőségekről beszélgetett Schmidtné Vinczi Réka a gyerekekkel a foglalkozás elején.
A férfi függetlenségre, a nő biztonságra, meghittségre szomjazik. – tette hozzá. Ugyanakkor mindenkiben van egy cseppnyi a másik nemből – ez segíthet egymás megértésében. Hogy a történelem során miképp volt társa a nő a férfinak, arra a foglalkozás további részében derült fény.
A nőknek többnyire a férfiak árnyékában meghúzódva, őket teljesen kiszolgálva, jogaikban korlátozva kellett élniük. Gondoljunk csak arra, hogy az ókorban a római polgárjoghoz pusztán házasság révén juthattak, a művelődés lehetőségétől jobbára meg voltak fosztva. A középkorban pedig azokat a nőket, akik önállóan gondolkodtak, vagy a gyógyításhoz értettek, boszorkányság vádjával könnyen perbe foghatták.
Hogy jobban megérthessék a társadalmi berendezkedés visszásságait, a múzeumbogár klubosok egy olyan, 18. századi per iratait tanulmányoztak, amely a férje által bántalmazott, várandós nő ellen folyt. Mit hozhatott fel perdöntő érvként a férj? Valami ilyesmit:
„Én azért nem vagyok hibás, mert ő a feleségem. Összeházasodtunk, azt csinálok vele, amit akarok. Szeretni fog, mert egyek vagyunk. Ha pedig nem szeret, akkor megtagadja házasságunkat, az esküjét és Istent is. Azt kell csinálnia, amit én mondok, mert a háznál az úr én vagyok.”
„Azért nem vagyok hibás, mert ő a feleségem. Jogom van elítélni és kellő módon megbüntetni.”
Az ilyenfajta vélekedéshez a bibliai Teremtés könyvére hivatkoztak: a férfi elsőként teremtetett, s a nő csupán egy része – oldalbordája –, nem teljes értékű ember. Ráadásul Éva bűnének súlya is terheli. A nőkhöz való viszony átértelmezése Jézus nevéhez fűződik. Ő egyenjogú emberként tekintett a nőkre, sőt a társadalom és a törvények által megvetett nőkkel is szóba állt, megbocsátva bűneiket. Ráadásul anyjának, Máriának a szeplőtelen fogantatásába vetett hit ugyancsak erősítette a nők vallási szempontokon alapuló megbecsültségét.
Napjainkban a nőkre egyre nagyobb teher hárul: feleségként, anyaként és a munka világában egyaránt meg kell állniuk a helyüket. A foglalkozás résztvevőit arra kérte hát Réka, hozzanak új törvényeket a nők védelmében. Íme, egy kiemelkedően értékes példa:
„Azon munkahelyek, amelyek elbocsájtanak egy várandós kismamát, minden egyéb indok nélkül kötelesek az elbocsájtottnak kárpótlásul egy évi fizetésük 120%-át havonta kifizetni.”