ArchÃvum
Szergényt látni és visszajárni
2018.10.01
A Kulturális Örökség Napok alkalmából a VMbE tagjai immáron harmadik alkalommal látogattak el Szergénybe, ahol megtekintették a néprajzi kiállítást és részt vettek Mayer László vetített képes előadásán.
Búzás Etelka kezdeményezésére, a helyi közösség támogatásával létrehozott kiállításról „Szergény szerény kincsei” címmel korábban már hírt adtunk.E gyűjteményt azonban nem elegendő egyszer látni, érdemes vissza-visszatérni, ugyanis az egykori tanodában berendezett, nosztalgikus érzéseket keltő kollekció folyamatosan gyarapszik és alakul.
A látogatásra az is okot adott, hogy a nyári Örökségőr tábor során a múzeumbogár klubosok idén is folytatták a két éve tartó munkát. Gondosan megtisztogatták, leltározták a szergényiek felajánlásából összegyűlt régiségek egy részét. Búzás Etelka külön felhívja a vendégek figyelmét a „Családok éve” alkalmából megrendezett új időszaki kiállításra, amelynek címe „Szergényi családtörténetek képeken”. Az esküvői fényképgyűjteménylegrégebbi darabja több mint 100 éve készült. A házasságkötés folytatásaként a családi életből vett jelenetekis bemutatásra kerültek.
A program Mayer László levéltáros előadásával folytatódott, aki a szergényi Geist család három generációjának történetével ismertette meg a szépszámú hallgatóságot. A korábban Alsó- és Felsőoszkóban (Ma: Oszkó) élő Geist Lipót 1854-ben kapott engedélyt a letelepedésre Szombathelyen, ahol rőfös, majd liszt- és főzelék kereskedést nyitott. Lakása a mai Főtér 40. szám alatt volt. A család anyagi felvirágzása Geist (László) Lajoshoz (1842–1913) köthető, aki ügyesen meglátta a polgárosodó vasi megyeszékhely teremtette lehetőségeket. Először a családi vállalkozásban, majd azt unokatestvérének, Sándornak átadva, az építőiparban keresett érvényesülést. Fatelepet, fűrészüzemet, téglagyárat létesített, majd üzlettársával közösen a Gyöngyös patakon gőzmalmot és fürdőt hozott létre. Gyorsan növekvő vagyonát bérházak építésébe és különböző földbirtokokba fektette. A szergényi, 1900 hold méretű birtok gróf Erdődy Sándortól vásárolta fel.1911-re a tulajdonában lévő és az általa bérelt földterületek nagysága meghaladta a 10.000 holdat.
Mayer László elmondta, hogy Geist Lajos Vasvármegye 300 leggazdagabb emberének egyike volt. Társadalmi rangjának megfelelően a zsidó neológ hitközség elnökeként és a városi törvényhozásban is tevékenykedett. 1913-ban, szergényi előnévvel,nemesi címet kapott.
Geist Lajosnak 7 gyermeke érte meg a felnőttkort: Sándor, Jenő, Hermina, Izidor, Henrik, Lipót és Tivadar. Az ő életútjukat is felvázolta röviden az előadó. A családi vagyon a gazdasági válság idején erősen megcsappant. A szergényi birtokot a rajta lévő Geist-kastéllyal Jenő eladni kényszerült. Hogy a család elszegényedéséről mégsem beszélhetünk, arról Jenő leányának, Renének esküvői felvételei tanúskodnak. A Kovács szállóban (Nagyszálló) tartott lakodalmon a város prominens tagjai is részt vettek. Geist Jenő nevéhez fűződik a Zrínyi utcai Aggok Háza 1927-es létrehozása, amellyel édesapja álmát váltotta valóra. Tivadar tehetős ügyvéd, Lipót építészmérnök, Henrik pedig (befektetési konfliktusoktól sem mentes) kereskedő lett, Ausztriában.
1944-ben viszontagságosra fordult a család sorsa. Az elhunyt Geist Lipót feleségét és fiát Tamást, özv. Geist Jenőnét és lányát, annak gyermekét Ernőt, valamint Geist Herminát és férjét a szombathelyi gettóba zárták, majd sorstársaikhoz hasonlón elindult velük a halálvonat. A koncentrációs táborból egyedül Ernő tért haza, Tamás halálának körülményei tisztázatlanok. A Geist család emlékét a szombathelyi neológ zsidó temetőben impozáns síremlék őrzi.
