ArchÃvum
Múzeumbogarak Bécsben
Autóbuszos kirándulás a Természettörténeti Múzeumba
2011.04.02
Ez alkalommal a bécsi Természettörténeti Múzeum 39 kiállítóteremében bemutatott 20 millió (!) tárgy közül a prehisztorikus (írott történelem előtti, vagyis őskori) gyűjteményt kívántuk megtekinteni.
Mivel reménytelen vállalkozás lenne végigsorolni még az itt látottakat is, ezért most csupán két érdekes régészeti lelet rövid ismertetésére vállalkozunk.
Fanny, a 32000 éves táncosnő
A kisméretű, ember alakú szobrocska az őskőkor (paleolitikum) emlékei közt bújik meg szerényen. Pedig 7000 évvel idősebb, mint a világhírű willendorfi Vénusz! 1988-ban találták egy régészeti feltáráson, a Kremstől északra fekvő Galgenbergen, Stratzing közelében (Alsó-Ausztria). Helyi amfibolit-palából, valószínűleg helyben készült. Páratlan darab a maga nemében. Egyik kezét feje fölé emeli, ezáltal úgy tűnik, mintha táncolna, pirutett-mozdulatba merevedett volna. Keze alatt melle domborodik. A feltáró régészhölgy az ismert bécsi táncosnő, Fanny Elßer után Fannynak nevezte el.
Késő bronzkori szövőnő egy soproni urnán (Kr. e. 7. század)
Sétánk során rátaláltunk a soproni Várhegyen (Burgstall) előkerült kora vaskori emberalakos urnára. De hogyan került Bécsbe ez a híres edény? 1891-ben a bécsi Antropológiai Társaság megbízásából Moritz Hoernes az előző évi 17 után újabb 12 sírt tárt fel a Várhegyen. Inkább sírrablásnak, mint tudományos kutatómunkának nevezhető tevékenysége során két sírból egy bekarcolt, szövő- és fonónőket, hárfás és táncoló nőalakokat, illetve egy vadászjelenetet ábrázoló urna került elő. Mivel a feltárások költségeit a bécsi Antropológiai Társaság fedezte, ezért a leletek egyik fele Bécsbe, másik fele Sopron város múzeumába került.
