Aktuális

Aktuális

Méltó otthont a huszároknak!

2020.02.29

A 11-es huszárlaktanya múltjába engedett betekintést Tangl Balázs történész előadása 2020. február 26-án, szerdán mindazok számára, akik megtisztelték jelenlétükkel a BDK helytörténeti klubja és a VME közös rendezvényét.

Méltó otthont a huszároknak!

A megjelenteket Szalainé Bodor Edit BDK igazgatóhelyettese és helytörténeti klubjának vezetője köszöntötte, majd felkérte Tangl Balázst, hogy kalauzolja hallgatóságát vissza a dualizmus korába, a hányattatott sorsú kaszárnya építésének és virágkorának idejére.

Tangl Balázs előadásának első felében bemutatta a laktanya megépítésének előzményeit, beavatta hallgatóságát a katonai beszállásolás jogszabályi hátterébe.  Megtudhattuk, hogy a katonák elhelyezését szabályozó 1851-es császári rendeletet a magyar jogfelfogás nem ismerte el hatályosnak, a beszállásolás reformjára viszont csak 1879-ben került sor. A megreformált rendelet a hadsereg elhelyezésének jogát az eddigi gyakorlathoz hasonlóan meghagyta a császár kezében, míg a katonák elszállásolásáról továbbra is a helyi polgári közigazgatásnak kellett gondoskodnia. A rendelet részletesen kitért arra is, hogy mely épületek nem használhatóak elszállásolás céljára. Az állandó békeelhelyezés gondjai miatt Vas megyében is egyre inkább szükségessé vált a laktanya megépítése. A térségben Kőszeg és Szombathely egyenlő esélyekkel tartott igényt egy laktanyaépületre, ám a Szombathelyen történő kivitelezés mellett szólt a város vasúti csomópont jellege.

.

Méltó otthont a huszároknak!

1881. május 12-én határozat született a szombathelyi ezredlaktanya építéséről, aminek ügye majd’ 10 évig elhúzódott. Végül 1887-ben Pártos Gyula részletesen kidolgozott építési tervezete kapott katonai, majd végleges engedélyt. A művezető feladatait Rauscher Miksa látta el. Pártos elgondolása egy második tiszti épülettel és csatornahálózattal bővült ki. Gyakorlótérként a mai reptér szolgált, lóúsztatóként a Gyöngyös patakot használták.

A laktanya a hosszas tervezést követően meglehetősen gyorsan, másfél év alatt készült el. A módosítások ellenére a kivitelezőknek, Krausz Lipótnak és Jiraszek Nándornak sikerült tartania a határidőt. Igaz, az építkezésen összesen 1200 fő dolgozott és az azt követő években több bővítés is történt.

Az előadó érdekességként elmondta, hogy a laktanyát eredetileg a Kőszegen állomásozó 5. huszárezred vehette volna birtokba, ám a véderővita folytán kibontakozó nézeteltérés miatt Rohonczy György csapategységét Bécsbe, Kotz Vencel 11-es huszárjait Bécsből Szombathelyre helyezték át.

Méltó otthont a huszároknak!

Az 1889. október 15-re elkészült, ünnepélyes keretek között 1889. október 22-én felavatott, I. Ferenc József nevét viselő kaszárnya összesen 34 pavilonépületből állt. A főépület két oldalán egy-egy tiszti lakkal, amelyek közül az egyikben külön ebédlő és könyvtár is működött. A tervrajzon az altisztek számára egy további lakrész, mögötte 6 legénységi épület látható. Ezek mögött helyezkedtek el az istállók és az utászszakasz lakóépülete. Ezt követte , patkoló- és kovácsműhelyek valamint két nagy és egy kisebb lovarda. Területén helyet kapott továbbá: börtön, pótraktár, kocsiszín, markotányosépület, mosókonyha és az elkülönítést igénylő lovak számára is egy-egy istálló. A felsoroltakból is érezhető, hogy a létesítmény szinte város volt a városban.

A vendégek kérdéseire készségesen válaszoló Tangl Balázs elmondta, hogy a katonaság szombathelyi tartózkodása társadalmi szempontból pozitív hatással bírt, s nem csupán a közbiztonság javulása miatt: a katonai életmód vonzóan hatott a helyi arisztokrata, nagypolgári családok gyermekeire, s ezáltal is a vármegyei elit találkozóhelyévé vált a város. A lóversenyek, ezredversenyek, ünnepségek és bálok felpezsdítették a társasági életet.

A tisztekről, és a laktanyában folyó élet izgalmas kérdéseiről részletesen Tangl Balázs doktori disszertációjában olvashatunk majd, amelynek elkészítéséhez ezúton jókedvet, szorgalmat és kitartást kívánunk!

Az érdeklődők számára olvasásra ajánljuk: Tangl Balázs: Szombathely – katonaváros: Katonai létesítmények és katonai alakulatok Szombathelyen a dualizmus korában. = Vasi Szemle, 2015. 3. szám.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza