ArchÃvum
Könyvtári labirintus
Vendég: Hanusz Orsolya könyvtáros
2012.11.30
Lehet-e valaki vendég és házigazda egyszerre? Aligha! De sorban egymás után igen. Hanusz Orsolya, a Savaria Múzeum könyvtárának vezetője vendégként érkezett a múzeumbogár klubba, majd mi tértünk be hozzá egy kis könyvtári kutatómunkára.
Vendégünk először elmesélte, hogy múzeumi bibliotéka története 1880-ban, a szombathelyi városi közkönyvtár megnyitásával kezdődött. A városi elemi iskolában elhelyezett könyvtár kezelésével Horváth János tanítót bízták meg. Ma már furcsának tűnhet számunkra, hogy e könyvtár állományában még a német nyelvű kötetek túlsúlya érvényesült. 1900-tól Vasvármegyei Kulturegyesület gondozta tovább a közkönyvtár gyűjteményét, amelyet a 1908-tól a Kultúrpalota, vagyis a mai Savaria Múzeum épületében használhattak az olvasók. A könyvtár céljaira kialakított termek a bejárattól balra eső szárnyban kaptak helyet. A könyvtárosok hosszú sorából Pável Ágostont kell kiemelni, aki sikeresen növelte a könyvtári célokra fordítható bevételeket. Nyomtatott katalógust adott ki, megszervezte, hogy a megyében megjelenő kiadványokból kötelespéldányokat kaphasson a könyvtár, reklámok elhelyezésével buzdította a közönséget a könyvtárlátogatásra. 1948-ban Szombathely város tulajdonába került a könyvtár, amely hamarosan megyei könyvtárként nyitotta meg újra kapuit. A Savaria Múzeumban „csak” a feladatok ellátásához szükséges szakkönyvek maradtak.
A rövid bevezető után valamennyien húztunk egy-egy cédulát. E kisebb könyvtári kutakodás árán megválaszolható kérdésekkel felfegyverkezve levonultunk hát, tudásra éhes múzeumbogarak, a nyomtatott ismeretek tárházába. Vendégeskedésünk során nem csak azt nyomoztuk ki, hogy mi is az a szakállas puska, milyen népszokások jellemzőek András napjára, milyen tárgyakat tartalmaz a velemi aranykincs, hol szállt partra az Újvilágban Kolombusz, a Naprendszer mely bolygóját nem ismerték a 19. században, kik voltak Szombathely első nyomdászai, de megmásztuk a könyvtár nyaktörő fémlépcsőit, megcsodáltuk bőséges gyűjteményét is.
Zárásként – ismét a klubszobában – megosztottuk egymással a szerzett ismereteket, belelapoztunk néhány réges-régi könyvbe, majd ötletcsoportokat alkottunk és Pável Ágoston példáját követve, könyvtárlátogatásra buzdító plakátokat készítettünk.
Köszönjük Hanusz Orsolyának, hogy nem hagyott minket eltévelyedni az ismeretek – és a múzeumi könyvtár – labirintusában!