ArchÃvum
Könnyű szeretni a madarakat
És mi a helyzet a Columbidae-kel?
2018.10.05
Dankovics Róbert muzeológus érkezését izgatott várakozás előzte meg. Az a hír járta ugyanis a múzeumbogár klubban, hogy különleges vendégeket hoz magával.
Kisvártatva be is lépett, a kezében hosszú kalitkával, benne egy fekete dán keringő és egy fehér pesti gólyás galambbal. A sok szempontú vetítettképes előadásnak kellemes alapzajt adott az olykor-olykor megrebbenő szárnycsapás, kapirgálás. A gyerekek figyelmét azonban mindez nem terelte el. Megtudhatták, hogy a galambok már az ősidők óta társul szegődtek elődeinkhez és régóta eleségül is szolgálnak számukra. Körülbelül 4-6000 évvel ezelőtt háziasították őseink a szirti galambból (Columba livia). Az egyiptomiak, a mezopotámiaiak és a sumérok pedig szent állatként tisztelték őket, gyakran hatalmas dúcokat építettek nekik. A rendkívül színes és gazdag rokonság fajtaszámára vonatkozóan nincsenek pontos adataink. Sokféleségüket érzékletes képösszeállítással mutatta be Robi. Kiemelte például az irizálóan zöld színű nikobári vagy más néven sörényes galambot, amely az 1600-as évek végén kihalt dodó rokona, de azzal ellentétben nem vesztette el a repképességét és az alig 14 cm-es törpegalambot. A múzeum preparátumain bemutatta a balkáni gerle, a vadgerle és az örvös galamb közti különbségeket. A házi galambok nemesítésének olykor derültséget keltő eredményei születtek: dudoros, páva, begyes, stb. fajták.
A galambokat meglepő módon hadászati célokra is felhasználták. A második világháborúban nem csak üzenetküldésre, de hadifotózásra is próbálták alkalmazni őket.
(A német Julius Neubronner tervezett egy galambokra erősíthető, óramű időzítővel exponáló aprócska fényképezőgépet. Az elképzelés az volt, hogy az így felszerelt galambok légi felderítést tudnának végezni az ellenség felett átrepülve. Sajnos az így készült képek java része teljesen hasznavehetetlen volt, így nem is nagyon erőltették a katonai alkalmazást.) Nem véletlen, hogy csak Nagy-Britanniában 32 galambról tudunk, „akik” becsületrendet kaptak (32 példány kapta meg a Dickin medált, az állatoknak adható legmagasabb kitüntetést). A háború után szerepváltás történt: Pablo Picassonak köszönhetően a béke szimbólumává váltak.
A több mint 50 hazai galambfajta specialitása nem mindig a „külsőségekben” jelentkezik, hanem például röpmodorukban: pergő, keringő és magasszálló galambokat a postagalambokhoz hasonlóan versenyeztetik tulajdonosaik. Robi 150 galambot tart, gyakran viszi őket kiállításokra.
A gyerekek megtudhatták, hogy az alapvető higiéniai szabályokat betartva a galambok nem veszélyeztetik egészségünket, a róluk alkotott negatív sztereotípiák nagy részét az előadás végére sikerült eloszlatni. Így már könnyebb szeretni a galambokat!
