ArchÃvum
Kirándulás a monostori erődbe
2006.05.26
Nem véletlenül időzítettük a 350. számú Szent Márton Cserkészcsapattal közös kirándulásunkat, a komáromi erődrendszer felkeresését erre a napra. Május utolsó vasárnapja a háborúkban elesett Hősök Napja.
Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza. Ebben mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni.” Az ünnepet a második világháború követően a kommunista diktatúra megszüntette, majd 1989 után került ismét vissza a köztudatba.
A komáromi vár és erődrendszer története a római korig megy vissza. Az úgynevezett Öregvár legnagyobb próbatétele 1594-ben volt, amikor százezer fős török sereg ostromát állták ki falai és hős védői. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után még 45 napig védte honvédjeivel a körülzárt Komáromot Klapka György. Az erődrendszer kiépítése az 1850-es éveken folytatódott, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének fontos hadibázisa lett.
A Monostori Erődben 2000 óta tekinthető meg a Hadtörténeti Múzeum „Várak, erődök, vitézek” című állandó kiállítása. A „Kenyérmúzeum” az egykori hatalmas pékség működését mutatja be, de van haditechnikai park, sőt római kőtár is.
Az erődrendszerben tett séta és Hősök Napi megemlékezés után csoportunk kettévált: voltak, akik átsétáltak Révkomáromba, és voltak néhányan, akik felkeresték a Klapka György Múzeum kiállítását. Itt lehet megcsodálni a brigetiói (Szőny) polgárvárosban feltárt csodaszép falfestményeket, amelyek feltárása dr. Borhy László szombathelyi származású régész nevéhez fűződik.
Az erődrendszerben tett séta és Hősök Napi megemlékezés után csoportunk kettévált: voltak, akik átsétáltak Révkomáromba, és voltak néhányan, akik felkeresték a Klapka György Múzeum kiállítását. Itt lehet megcsodálni a brigetiói (Szőny) polgárvárosban feltárt csodaszép falfestményeket, amelyek feltárása dr. Borhy László szombathelyi származású régész nevéhez fűződik.
