ArchÃvum
Kapuk a múltba
Hat, nyári tábori nap - a középkor jegyében
2015.07.15
A táborozók – 14 múzeumbogár klubtag – és a táborvezetők kerékpárral érkeztek Szombathelyről Vasvárra. A téma okán magáról értetődik, hogy szálláshelyül és bázishelyszínül a 13. századi domonkosrendi kolostor épületét választották.
A kerékpárkaraván Vasvár felé haladtában Csempeszkopácson, az Árpád-kori templomnál pihenőt tartott. A Szent Mihály tiszteletére szentelt templom kellemesen hűvös téglafalai közt Tóth Kálmán – akit nem csak a múlt iránti érdeklődés, hanem rokoni szálak is kötnek a településhez –az épület művészettörténeti értékeiről mesélt. Emlékezetesen szép pillanat volt, amikor az orgonista-növendék Kuti Jocó megszólaltatta a harmóniumon a régi magyar nemzeti himnusznak tekinthető „Boldogasszony Anyánk” kezdetű Mária-éneket, a szombathelyi születésű bencés szerzetes, teológus Lancsics Bonifác (1674–1737) szerzeményét.
A kerékpározás legkellemesebb szakasza kétségkívül a Jeli Arborétumtól az oszkói műútig tartott, ahol az erdő árnyas fái közt lehetett haladni. Leírhatatlan érzés volt, amikor a 38 fokos hőségben megtett út végén, a „zarándokokat hűvös fogadtatásban részesítve” megnyíltak a domonkos kolostor kapui! A lepakolás és pihenő után a délutánt dr. Kiss Gábor régész vezetésével az épülettömb megismerésére fordították a felfrissült táborozók.
Ha a 6 nap történéseit a fentiekhez hasonló részletességgel ismertetnénk, bizonyára csak a legkitartóbb honlap-látogatók jutnának a tudósítás végére. Mivel nem szeretnénk, ha a téma gazdagsága az érdeklődés rovására menne, ezért a tábor legemlékezetesebb pillanatairól meséljenek a galériában közölt képek!
A summázat mégis ide kívánkozik: a tábor során képet kaptak a résztvevők arról, hogyan éltek elődeink a magyar honfoglalás és megtelepedés korától – a megyerendszer, benne a vasvári ispáni központ kialakulásának idején át – a középkor végéig. Szerepjátékokon keresztül idézték fel a harcoló, imádkozó és dolgozó rétegek (katonák, egyházi személyek, földművesek, iparosok, kereskedők) mindennapjait, ismereteket szereztek a középkor tudományos felderítésének legalapvetőbb módszereiről (történeti forráselemzés, vallástörténet, oklevél-, zászló- és címertan, térképészet, régészet).
