Archívum

Minden érdekelt bennünk, ami a gyűjtemények „tálalásában”, vagyis a kiállítások elrendezésében, installálásában az újdonság erejével hatott, vagy az interpretációban és a múzeumpedagógiában új ötletnek látszott. A baráti kapcsolatok pedig a jó hangulatú, szorgos szemlélődés és beszélgetések közben szinte észrevétlenül alakultak ki, mélyültek el a résztvevők közt.

Április 28-án a csémi Kultúregyesület székházában gyűltünk össze, ahol Ferdinand Mühlgassner úr vezetésével megtekintettük a település őskorát bemutató mini-kiállítást, valamint a 2010. évben megvalósított vasolvasztásról készült videót. Fontos megjegyezni, hogy a Kulturverein székházának udvarán megépített kelta kori, rekonstruált kohóban lefolytatott sikeres iparrégészeti kísérlet kivitelezésében egyesületünk múzeumbogár klubosai is részt vethettek. Kirándulást tettünk a település határába, ahol közelről szemlélhettük meg a környéken található 238 (!) halomsír egyikét. A Kulturverein nemrég adott be pályázatot arra, hogy az egyik Hallstatt-kori halomsír és annak leletei a szakszerű régészeti feltárás után a helyszínen megtekinthetők legyenek. Függőlegesen kettévágva a halmot, a metszetet üveglappal kívánják védeni, láthatóvá téve így a sírkamrát és annak leleteit. Felfedező utunkat Gyepüfüzesen (Kofidisch) folytattuk. A település nevezetessége az ásványmúzeum. Büszkeségük a település határát valaha alkotó lápban talált, tökéletesen konzerválódott, megkövesedett tölgyfa. Számomra újdonság volt, hogy a kőzetgyűjtemény egy-egy darabját gyönyörűen felcsiszolták, és ezek vonzóbbá, fényesebbé tették a kiállítást, kellemesen tagolták az egész gyűjteményt, irányították a tekintetünket a tudományosan is értékes darabok felé.

Délután a Burgenlandi Történeti Múzeumba (Geschichtenhaus Burgenland, Bildein) látogattunk el, régi ismerősünk, Andreas Lehner vezetésével. Megtudhattuk tőle, hogyan lehet egy olyan statikus és erőszakot sugárzó építményt, mint a Vasfüggöny, interaktívan és emberközelien bemutatni. A napot Alsóőrön zártuk, ahol először Szabó Ernő bácsi hangulatos tárlatvezetésével megtekintettük a gazdag néprajzi gyűjteményt. Ezután Kelemen László, a Magyar Média- és Információs Központ vezetője kalauzolt bennünk a vezetése alatt álló intézményben. A burgenlandi és hosszabb ideig Burgenlandban élő fiatalok magyarságtudatának életben tartói ők .Reményeink szerint hamarosan közös „múzeumbogár-programokban” is együttműködhetünk egymással.
Április 29-én az „erőszak témakörében forogva” kezdtük a napot Városszalónakon (Stadtschlainig). A vár a béke erődítéseként hirdeti magát: három kiállítása a háborúról, bántalmazásról, emberi jogok szem elől vesztéséről mesél. Hiába, a negatív meghatározás is meghatározás, és a sokkolva gondolkodtatás is interaktivitás. Pihenésként lombsétaúton kalandoztunk Óhodászon (Althodis). Egy hatalmas rámpa segítségével biztonságosan felgyalogolhattunk a lombkorona-szintbe, közelről tanulmányozhattuk a fák leveleit, hallgathattuk az erdő hangjait, a tájékoztató táblák (német-magyar kétnyelvűek!) pedig elláttak minket ismeretekkel és feladatokkal.
Ebéd után Kenyeri úr, Rohonc (Rechnitz) polgármestere szívélyes vendégszeretetét élvezhettük. Személyesen kalauzolt minket az önkormányzat épületében berendezett csizma-múzeumban és büszkén mutatta meg a hivatal folyosójának régészeti tárgyakkal teli üvegvitrinjét. Lazításként a Kézműves-házban kísérleti régészeti foglalkozásokat láthattunk (fazekasság, kovácsolás, bronzöntés) és megtanultuk a kőfalépítés elméleti alapjait. A nap végén vidám hangulatú búcsúbeszélgetéssel és koccintással zártuk a projektet. Azt hiszem minden résztvevő nevében mondhatom, hogy értékes együttműködés csíráit ültettük el a tanulmányút során, és alig várjuk, hogy tovább fejleszthessük ezeket a kapcsolat- és ötletmagoncokat.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!