ArchÃvum
Hölgyek a palettán
A két világháború közti Szombathely nőtörténet-kutatásának lehetőségei
2011.03.09
A Nemzetközi Nőnap utáni szerdára időzítve a Vasi Múzeumbarát Egylet igazán az ünnephez kapcsolódó témát választott: a szombathelyi nőtörténet-kutatással is foglalkozó fiatal történész, Kelbert Krisztina előadását hallgathatták meg az egylet tagjai és az érdeklődők.
Az előadás során megtudhattuk, hogy melyek voltak azok az egyletek, amelyek tevékenységeikbe bevonták a kor lányait, asszonyait, küldetésükkel, cselekedeteikkel nagymértékben befolyásolta a két világháború között élő hölgyek magatartását.
A 19. század vége és a 20. század eleje a liberális feminizmus, a női jogok kiterjesztésének időszaka volt. Az I. világháborút követő modernizációs folyamatok új lendületet adtak a nőknek a tanuláshoz, sporthoz, munkavállaláshoz. Egyre nagyobb divat lett moziba járni, „garden party”-t rendezni. Ezzel ellentétben a Horthy-korszak kormánypolitikája erőteljesen a hölgyek jogainak, oktatási lehetőségeinek (faji alapon is!) korlátozására koncentrált, és az alakuló nőegyletek tevékenységére is igyekezett hatást gyakorolni. A korabeli politika viszonyulását jellemzi az az újságcikk, amelyet Kelbert Krisztina egy 1937-es Vasvármegye „Notesz” rovatából idézett: „…kár lesz a benzinért: ne vesződjék annyit a tanulással […] És hát csakugyan kár lett a benzinért. Mert a diploma megszerződött ugyan, de használatára már nem került sor: jött egy hajadon bankigazgató… Az egyik ért a pénzhez, – a másik az egészséghez: no ez csak jó házasság lesz!” Az előadó Prohászka Ottokártól is idézett: „A nő társadalmi küldetése, hogy feleljen meg férje kívánságainak.”
A jelentős szombathelyi nőegyletek közül elsőként az 1920-ban a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (MANSz) került bemutatásra, amely Tormay Cecil és Szegedy Györgyné közreműködésével bontotta ki zászlaját Szombathelyen. A csoport tevékenységével a középosztálybeli leányokat és asszonyokat célozta meg. Majd az özv. Vajkó Istvánné és herceg Odescalchi Károlyné sz. gróf Andrássy Klára közreműködésével 1926-ban megalakult Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi szervezetének munkájába pillanthatott be a közönség.: a történelmi, gazdasági elitet maga köré gyűjtő, legitimista politikával szimpatizáló egylet életéből kaphattunk ízelítőt.
A gondos kutatómunkát, alapos felkészültséget tükröző előadás gazdagon illusztrált diáin az egykori szombathelyi társasági élet számos hölgytagjának portréja villant fel. Olyan ritka felvételeket is láthattunk, mint a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége népviseleti ruhabemutatója 1935-ből vagy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szombathelyi csoportjának garden party-ja 1927-ből. A fotók egytől egyig, a Savaria Múzeum tulajdonát képező igazi ritkaságok.
Zárásként megismerhettük a hétköznapi nők életébe egyre erőteljesebben begyűrűző modernizáció megnyilvánulási formáit a divatban, a sportban, a tanulásban, a munkavállalásban. Az előadás keltette gondolatokat a jelenlévők egy-egy bögre forró tea mellett oszthatták meg egymással.
