Archívum

Hiszen már csak ütős címet kell kitalálnunk, meg kell határoznunk tárlatunk üzenetét, ki kell válogatnunk a bőséges alapanyagból az ehhez illő és bemutatásra érdemes dokumentumokat, tárgyakat, fotókat kell készítenünk róluk, hogy egy-egy részletük felnagyításával jobban felhívjuk rájuk a figyelmet, meg kell írni a bevezető és záró, továbbá a magyarázó szövegeket és a tárgycédulákat, el kell készíteni a számítógépes bemutatót, amihez be kell szkenneli a kiállításba nem kerülő fotókat, dokumentumokat.
Közben meg kell szerkeszteni a meghívót, azt terjeszteni is kell, amihez meg címlistára van szükség. Ugyanakkor a megnyitó ünnepség forgatókönyvét is ki kell dolgozni. Ki nyissa meg, ki mondjon verset vagy ki zenéljen? Mi a témához megfelelő vers vagy zeneszám? Milyen és mennyi italt, falatkákat, sütit kínáljuk a szerény fogadás keretében? Hogyan érjük el, hogy a média is tudósítson az eseményről?

Nagyjából ezeket a kérdéseket vetettük fel azután, hogy Pungor Péterrel sétát tettünk a Savaria Múzeum kiállításaiban. Vezetőnk segítségével képet alkothattunk arról, hogy milyen kiállításrendezői fogásokkal lehet egy-egy tárgyat, dokumentumot érdekesebbé tenni, kiemelni. Megtudtuk, hogy mi az az installáció és hogy néha a bemutatni kívánt tárgyhoz külön kell elkészíteni azt az alátámasztást, amin elhelyezve jól látható minden lényeges részlete.
Szóval aprómunka, úgy-e?

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!