Aktuális

Aktuális

Golyó lyuggatta vaskapu, csipkeruha egy csésze tejért

Családom háborús történetei – 3. rész

2020.05.29

A Vörös Hadsereg bakonybánki átvonulásával kapcsolatos családi emlékeket gyűjtötte egy csokorba sorozatának befejező részében Mészáros Jánosné Kintli Mária.

Bakonybánk, Stróbel-kastély

Bakonybánk, Stróbel-kastély (fotó: kastelyok.com)

Az átvonulás után – később már feljöttek a pincéből az emberek, – éjszakánként a részeg orosz katonák rendszeresen felzavarták a családot. A „sztárosztától” (bíró) italt és nőket követeltek. Egyik éjjel megint jöttek a részeg katonák és dörömböltek. Apu felkelt és kiment hozzájuk, de úgy látszik nem elég gyorsan, mert mielőtt kiért volna, a katonák beleeresztettek egy sorozatot a géppisztolyukból a folyosó mennyezetébe. Anyu a szobában azt hitte, most agyonlőtték aput, de apám csak megrettent a túl közeli lövések hangjától és nem nyitott ajtót. (Nagyon karakán ember volt!) A katonák meg bosszúból még vagy hússzor a vaskerítés kapujába lőttek. (Úgy nőttem fel, hogy tele volt lyukakkal a kapu, csak amikor a bátyámék eladták a házat, az új tulajdonos javíttatta ki.)

A család lassan megszokta az állandó orosz átvonulást. A parancsnokság továbbra is mindig nálunk volt. Az állomással szembeni egyik földünkön (Túllátó) az oroszok sebesült katonáiknak egy tábort építettek, ahonnan nap közben kijárhattak a faluba a katonák. Járták a házakat és élelmet kéregettek. Általában tejet, aludttejet, kenyeret kértek, de bármit elfogadtak, amit kaptak, szóval éheztek.

Golyó lyuggatta vaskapu, csipkeruha egy csésze tej

Fekete csipkeruha (a kép illusztráció)

Azon a bizonyos napon is már több katona járt nálunk, anyu már mindent odaadott nekik, amit csak tudott. Anyu a hátsó konyhában ebédet főzött, (elöl volt a parancsnokság), amikor ismét jött egy katona rongyos ruhában és aludttejet kért. Kezében egy kis újságpapírba csomagolt, koszos, madzaggal összekötött csomagocska volt, azt nyújtogatta anyunak a tejért. Anyu már akkor hangosan kiabált vele – persze magyarul – de a katona nem értette meg, hogy nincs már több tej! Aztán mégis talált egy pohárban valamennyi kis tejet, azt adta neki kenyérrel. A katona éppen leült a sámlira, hogy kikanalazza a tejet, a csomagot letette maga mellé a földre, amikor is a kiabálást hallva hátrajött a tiszt és elzavarta a katonát. A csomag ott maradt. Anyu csak pár nap múlva nézte meg mi van benne. Egy gyönyörű hosszú ujjú, fekete gyapjú csipkeruhát talált benne – valamelyik kastélyból hozhatta el a katona. Felnőtt korában Ili egyik legelegánsabb ruhája lett, de még Babi is viselte.

Felmosás

Felmosás (rajz, alkotója ismeretlen)

Anyut még egyszer nagyon megijesztették az oroszok. A pincéből több asszonyt – anyut is – géppisztolyos katona kísérte át a Stróbli-házba, hogy főzzenek ebédet. Anyu a legrosszabbtól félt, de nem történt semmi, csak amíg főzték az ebédet, végig őrizte őket a katona géppisztollyal.

A háború után viszont a kastély hatalmas virágkruppjában elásva találtak egy agyonlőtt, német katona tetemet. Két orosz katonát is eltemettek a temetőnkben. A fáma szerint egymást lőtték agyon, mert összevesztek egy nőn. (Évekig ennek a két katonának a sírját koszorúztuk hősi halottakként mi, iskolások minden április 4-én!)

Anyu a háború végére már olyan jól szót értett az orosz katonákkal, hogy amikor Gizi néni almazöld kerti bútorait el akarták vinni és már felrakták a teherautójukra, anyu rájuk parancsolt és leszedette, visszarakatta velük a bútort az eredeti helyére.

Gizi néni házában már akkor angol WC volt. Az oroszok abban mosakodtak és mostak is, de amikor öblítettek és lehúzták a víz miatt a WC-t, néhány dolgot az öblítés levitt a csatornába, ezért elnevezték „zabráló masinának”.

Egyszer három katonanőt szállásoltak be a hátsó szobába, ami földes volt még akkor. A nők látták, hogy anyuék úgy söprik fel a szobát, hogy előtte nyolcasokat formálva kevés vízzel fellocsolják a földet, hogy ne legyen nagy por. Anyu mindig nevetve mesélte el, hogy ezek a nők tették-vették magukat anyuék előtt, néha még takarítottak is, de úgy, hogy a vizet a szájukba vették és onnan folyatták ki a fölre, így söpörték fel a szobát.

Egy Vas megyében lelőtt amerikai bombázó repülőgép pilótaülése

Egy Vas megyében lelőtt amerikai bombázó repülőgép pilótaülése (fotó: Tóth Kálmán)

Annyit tudok még a háborúról, hogy az átvonulás előtti napokban két bombázó repülőgép is leesett a falu határában egy nap alatt. Az egyik angol, a másik amerikai gép volt. A gépek a levegőben lángolva égtek, valószínűleg találatot kaptak. Az egyik olyan alacsonyan húzott át a falu felett, hogy azt hitték, leviszi a házunkról a kéményt. Mindkettő a falu határában zuhant le. Az egyik a rédei útnál, Káldiék háza felé, a másik valahol a temető feletti földeken. Az egyikben 5, amásikban 6 összeégett, halott katonát találtak a falusiak, akiket a temetőben jeltelen sírba el is temettek, de mindenki tudta, hol a sírjuk. A 60-as években exhumálták és hazavitték őket a hazájukba,

Mészáros Jánosné Kintli Mária


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza