Archívum

A sokfelé szakadt kis államok a túlélésért folytatott küzdelemben, sokszor kegyetlen, kétségbeeset, zsarnok uralkodók vezetésével keresik a nagyhatalmak szövetségét és pártfogását. A zsidók földje, Júdea is egy ilyen területen fekszik, mely a Perzsa-Parthus és a Római Birodalmak, ütközőzónájában helyezkedik el. Ennek a területnek az uralmáért folyó küzdelem győztese lesz a később „nagy”-nak nevezett Heródes, aki csak félig zsidó származású és Júdeában kifejezetten népszerűtlen. Viszont jó hadvezér, ügyes politikus aki, megszerzi a rómaiak támogatását és így a terület feletti uralmat.
Így jöhettek létre azok a gigantikus építmények, amelyeknek nyomai még manapság is lépten-nyomon megtalálhatóak a Szentföldön. Masada és Herodion erődpalotái, Caesarea római elvek alapján épített városa és a hozzátartozó vízvezeték, vagy a mindezt betetőző, Jeruzsálem-templomhegyen harmad ízben megépülő, minden eddiginél nagyobb templom, a Heródest szívből utáló, vallásos zsidók jóindulatának megnyerésére.

Heródes Kr. e. 37 – Kr. e. 4. közötti uralkodása alatt, a hatalom megtartásáért folytatott közdelem során egyre kegyetlenebb eszközökhöz folyamodott. Csaknem teljes kiirtatta családját. Főként erről a tettéről ismeri az utókor, noha módszerei semmiben sem különböztek a korabeli zsarnokokétól. Mégis a Bibliában szereplő betlehemi gyermekgyilkosság miatt – a mely történelmi adatokkal semmilyen módon nem támasztható alá – került be a történeti tudatba. A History Chanel nagyszabású sorozatának filmje – amelyet részletesen megbeszéltünk a foglalkozáson – mégis egy sokkal érdekesebb és maradandóbb oldaláról mutatja be a rómaiakhoz hű, nagy befolyással bíró júdeai király életét.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!