ArchÃvum
Egy fotóalbum titkai
Ami az „angol beteg” életrajzából kimaradt
2013.10.30
Bajzik Zsolt történész 2013 áprilisában a szombathelyi „zsibin” akadt rá arra a leletre, amely Savaria Múzeumban tartott előadása tárgyát képezte. Nem régészeti tárgyról van szó, de feltárása éppoly sokrétegű kutatómunkára sarkall, mintha a múltra kaput nyitó ásatási szelvényből került volna elő.
Egy fotóalbumról van szó, amelynek átvizsgálása után világossá vált, hogy a gyűjtemény „Az angol beteg” című film révén világhírűvé vált Almásy Lászlóhoz köthető. E felismerést több hónapon át tartó nyomozás követte, amelyben Bajzik Zsolt a fotók titkainak felderítésére tett kísérletet. Az albumban 119 fekete-fehér kép és egy színes képeslap található, amelyek közé néhány panoráma, illetve kisméretű ún. bélyegkép is beragasztásra került. Első ránézésre csupán egy jó állapotú, az 1920-as, 30-as évekből származó, gondosan összerendezett és egykor 12 pengőbe kerülő mappáról van szó, amelyben a fényképeken kívül semmi más nincsen: sajnálatosan hiányoznak az azonosításhoz szükséges bejegyzések.
Első részében a repülés magyarországi és szombathelyi történetét megörökítő felvételek szerepelnek. Második részében a borostyánkői várról, az Almásy család tagjairól, köztük a világhírűvé vált Almásy Lászlóról készült, eddig nem ismert és nem publikált fényképek sorakoznak. Láthatjuk az „angol beteget” pilótaként, motorosként, sőt 11-es huszár egyenruhában is. Bajzik Zsolt véleménye szerint az album precíz szerkesztettsége is Almásy Lászlóra vall. Feltűnnek benne a magyar repüléstörténet izgalmas pillanatfelvételei, jól azonosítható típusú repülőgépek, a szombathelyi reptér azóta megsemmisült hangárja, gépei. Mivel 1914 után tilos volt a reptereken fényképezni, a képeket csak bennfentes személyek készíthették, néhányat bizonyára maga Almásy László.
Különlegességek az album első részéből: a legkorábbra keltezhető kép 1912-ben, a rákosi reptéren készült, ahol a felszállás előtti pillanatokban örökítették meg Takács Sándort, és Kolbányi-féle gépét. Az esemény tragédiával végződött: a gép lezuhant, a pilóta meghalt. Itt van a szombathelyi reptéren 1920-ban motorhiba miatt összetört Junkers A-20 típusú felderítőgép képe. Érdekes történet köthető a Heinkel Hercules DH-66 típusú gép landolását ábrázoló képekről. 1928. május 5-én, a szombathelyi reptéren szállt le vele Esmond Harmswort angol parlamenti képviselő és újságíró. A lord 9 napos magyarországi útja végén érkezett Szombathelyre. Az ünnepélyes fogadást követően tiszteletét tette Apponyi Albert kastélyában, Gyöngyösapátiban
És hogy egy helyi jelentőségű, Almásy által megörökített eseményről is essen szó: említsük meg az 1930. május 29-én, Szombathely főterén megtartott egyházmegyei Szent Imre-ünnepélyt ábrázoló légi felvételt. A téren a környező településekről összesereglett kb. 20 ezer ember részvételével zajlott le az ünnepség a tábori mise céljaira felállított emelvény előtt.
Az Almásy életrajzokban megemlített epizód az 1927-ben alapított Dunántúli Automobil és Motor Clubbal való kapcsolat: Almásy László volt a klub egyik alelnöke. A motorok és a versenyzés iránti rajongás jegyében ő honosította meg hazánkban a motoros futballt.
A fellelt album azt bizonyítja, hogy lappanghatnak még valahol további képi és írásos dokumentumok, feljegyzések és naplórészletek, amelyek hozzáértő kutató kezébe kerülve Almásy László kalandos életútjának egyes epizódjait jobban megvilágíthatják.