Archívum

A Családtörténetek sorozat 10. eseményének kezdetén hazánk egyik legjelentősebb 19. századi fotósa, Klösz György munkássága került szóba, párhuzamba állítva a szombathelyi Knebel Ferencével. Nekünk is van egy Klöszünk! – hívta fel rá a figyelmet az előadó.
Knebel Ferenc életútján keresztül nem csak egy gazdasági sikertörténetet ragadhattunk meg, hanem azt is megtudhattuk, hogy mit kellett a korszakban tudnia, tanulnia egy fényképésznek, hogy szakmája mesterévé, valódi fényfestővé válhasson. Arról is hallhattunk, hogy milyen legendák keringtek akkoriban a fényképészekről. Úgy tekintettek rájuk, akár az alkimistákra. Nem is gondolnánk, hogy milyen bonyolult és fáradtságos tevékenység volt kezdetben a fotózás. Bizony hosszú út vezetett a dagerrotípiától a digitális korszakig. A korabeli fényírók eszközeit a mai ember csak a kosztümös filmekben és a múzeumokban láthatja viszont.

Mayer László rávilágított arra is, hogy a technikatörténeti és a szombathelyi építészeti emlékek miként kötődnek a Knebel családhoz. Kitért az épülettervezésre, különös tekintettel, a fényképészműterem fényfelhasználásához kedvező, akkor újdonságnak számító építészeti újításokra. Jól láthattuk a városképeken keresztül, hogyan vált Szombathely porfészekből a „Nyugat királynőévé”.

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!