Archívum

A Hübner, Brenner, Pohl, Géfin és Gáyer felmenőkkel rendelkező Fruzsina 2004-2005 táján középiskolás diákként csatlakozott a Vasi Múzeumbarát Egylet ifjúsági tagozatához, a múzeumbogár klubhoz.

– Ekkor még nem sejtettem, hogy harmadik generációs családfakutatóként üdvözölhetem ezen a délutánon. – mondta, majd felelevenítette a beszélgetés főszereplőjéhez kapcsolódó emlékeit Tóth Kálmán titkár és klubalapító, köszöntőjében bemutatva Fruzsinát a MNL Vas Megyei Levéltárban összegyűjt múzeumbarátoknak, szépszámú érdeklődő közönségnek. A vetítőn a családi felvételek mellett olvasható, hogy Pankotay Fruzsina Magda már gimnazista évei során élénken érdeklődött családjának múltja iránt.

– Mi késztetett ilyen fiatalon családfa-kutatásra? – kérdezte a vendéget Mayer László, hozzátéve, hogy tapasztalatai alapján jobbjára az idősebb korosztály érdeklődési körébe tartozik az ez irányú kutatás.

– Mindig is foglalkoztatott, hogy mi tesz miket azzá, akik vagyunk. – felelte Fruzsina. – Én Pankotay vagyok. Mások Andresen és Benedek Elek meséin, én családi legendáriumon, históriákon nevelkedtem. Tehetséges mesélők voltak a családban. Többnyelvű család lévén, viszont nálunk nem volt ritka az ilyen mondat sem: Papa, tollen Sie bitte, közelebb [az asztalhoz]! Ennek köszönhetően viszont a nyelvtanulás is könnyebben ment számomra. – emlékezett vissza gyermekkorára a fiatal hölgy.

– Milyen érzés volt úgy járni a város utcáin, hogy lépten-nyomon egy-egy családtag neve bukkant fel előtted? – érdeklődött Mayer László.

– Ezt a kérdést feltették már korábban az osztálytársaim, ismerőseim is. Azt feleltem, mint most is, hogy nem volt furcsa, hiszen ebbe születtem bele, ez volt természetes.

Fruzsina kiemelte, hogy az elképesztően részletes családfa, amin dolgozik, nem egyedül az ő munkája, hanem a felmenőié is. Ő harmadik generációs kutatóként folytatja építését, gondozását. Ez a hobbija, amelytől tanulmányai gyakran elszólítják.

A röpke egy óra alatt az általa ismert históriákból szemezgetve, élményszerű történetekkel kötötte le hallgatósága figyelmét. Családtörténetét a ’48-as szabadságharcot megjárt Hübner János bemutatásával indította. Zimmermann Mária nem kevesebb, mint 7 gyermekkel ajándékozta meg a „forradalmárt”, akiket ügyesen házasított. Hübner Jánosban – mesélte Fruzsina – olyan élénken éltek a ’48-as eszmék, hogy megfogadta: ha az evangélikus templom tornya 48 m magas lesz, úgy az elkészítésére szánt téglát ingyen adja hozzá téglagyárából. Így is történt. Leánya, Hübner Irma („Dédike”)  második házasságával olvadt egybe Szombathely két téglagyára a Pohl és a Hübner téglagyár, ezzel létrehozva a város leggépiesítettebb, első gőztéglagyárát. A téglagyár nevét a Pohl-tó utca örökölte.

Az evangélikus templom V. (Nepomuki) Brenner János tervei alapján készült el végül. Szintén az ő nevéhez kötődik a szombathelyi Brenner–villa építése. Miután gyermektelenül halt meg, az épület tulajdonjoga Brenner Tóbiásra szállt, aki viszont népes családdal büszkélkedhetett. Brenner Tóbiás, polgármestersége alatt azon dolgozott, hogy a város az Éhen Gyula által felvett hitel terheit rendezze. Brenner Tóbiás unokájának, Boldog (VIII.) Brenner Jánosnak a sorstragikuma minden szombathelyi számára ismert. 2018. május 1-jén avatták boldoggá, keresztelték nevére az Emlékmű dombot.

Fruzsina édesapjától, Pankotay Józseftől sokat hallott a Géfin családról. Dr. Géfin Gyulát az édesapa széles műveltségű, izgalmas vitákat generáló beszélgetőpartnerként emlegette lánya előtt. A romkert neves kutatója mellett a Géfinek között celldömölki orvos és színész is akadt, utóbbi Kemenesi művésznéven vált ismertté. – tudhattuk meg sok más érdekesség mellett Fruzsinától, aki gyakorta a család által adott beceneveken emlékezett meg a neves személyiségekről, köztük dr. Pankotay Józsefről („Napikáról”), aki bányajogász szeretett volna lenni, ám szülői hatásra a fogorvosi pályán találta meg hivatását.

Az izgalmas beszélgetést egészen Fruzsina születéséig követhette nyomon a közönség. A társalgás folytatásra vár, hiszen az egy óra vajmi kevés volt a népes família árnyaltabb megismerésére. Fruzsina megosztotta hallgatósággal azt az információt, hogy tervei közt a Hübner-család történeti kutatásának folytatása szerepel. A Brenner család aktualizálása sem kis feladat volt számára, tekintve, hogy a leszármazottak a világban elszórtan élnek. Az első Brenner-találkozón 55-en voltak jelen a polgármester gyermekeinek leszármazottai közül. Még egy elképesztő adat: Fruzsina által épített digitális családfa jelen cikk írásának pillanatában 1036 főt számlál.

Ezúton is további sok sikert kívánunk Pankotay Fruzsina Magdának a kutatáshoz. Reméljük, hogy hamarosan ismét körünkben üdvözölhetjük az ifjú családkutatót!

Képgaléria

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!