Aktuális

Te vagy bennem minden költemény

Nőnapi tárlatvezetés a Smidt Múzeumban

2024.03.14

Dr. Smidt Lajos versének fenti részletével indította a múzeumbogár klubdélután keretében, 2024. március 8-án meghirdetett különleges nőnapi tárlatvezetést Schmidtné Vinczi Réka.

Te vagy bennem minden költemény

A rendhagyó tárlatvezetés a múzeumalapító dr. Smidt Lajos szemszögéből indult. A tárgyak bűvöletében élő doktor gyűjtőszenvedélyét természetesen hölgyek is támogatták.

A gyűjtemény első értékes darabját nagynénjének köszönhette. Felesége, Plaszkó Anna pedig, aki türelemmel viselte a műtárgyak szüntelen gyarapodását, a múzeum 1971. október 1-jei megnyitóünnepségén is jelen volt. Dr. Smidt Lajos halálát követően fogadott leánya, dr. Smidt Erzsébet, majd unokája, Keppel Csilla vezette a múzeumot – emlékeztetett tárlatvezetőnk. Mielőtt azonban a régészeti gyűjteménybe kalauzolta volna vendégeit, arra kérte őket, hogy a vezetés során ismertetett hölgyekhez társítsanak egy-egy pozitív jellemvonást, majd ezeket színes papírra jegyezzék fel.

A régészeti kiállítótérben a nőiesség szimbólumaival találkozhattunk: edényekkel, gyöngyös pártával. A relikviákat vizsgálva hallhattunk Ízisz istennőről, egy malomkőhöz kötődően pedig Szent Gellért legendájának egy alakja, az őrlés közben a „magyarok szimfóniáját” éneklő szolgálólány is felsejlett.

A hadtörténeti gyűjteményben az aradi vértanúk özvegyei közül Damjanich Jánosné Csernovics Emília, a görög származású Leiningen-Westerburg Károlyné (törökbecsei Sissányi Erzsébet) és a frissen frigyre lépett Vécseyné Duffaud Karolina sorstörténetét ismerhettük meg. Tóth Kálmán előadásában elhangzott Damjanich János megindító imája. Egy leleményes asszonynak, Boronkayné Czékus Máriának köszönhetjük, hogy fennmaradt az Országos Honvédelmi Bizottmány pecsétnyomójának egy ritka példánya. A szabadságharc leverésének, Haynau véres megtorlásának sebére Erzsébet királyné (Sisi) magyarok iránti szeretete és közbenjárása jelentett gyógyírt. Személyéhez kötődően ifjúkori portré és egy „megkoronázott” serespohár képezi a gyűjtemény részét.

Kisfaludy Sándor Szegedy Róza iránti szerelmének papír-tinta lenyomatát, a Himfy szerelmei első részének dedikált példányát rejti az almárium egyik fiókja – mutatta Réka, majd a gyötrődő, vágyakozó szerelem boldog beteljesülését tartalmazó második kötetre is felhívta a figyelmet. Ezt követően Benedek Elek mesemondó „mesteréről”, Bezerédj Amáliáról és családjáról beszélt. A hölgyről szóló írását korábban a „Meséljünk egymásnak” sorozat részeként közöltük. Nemes jellem volt Bezerédj István és híres „diétai” gyermeke, Etelka is – tudtuk meg. A családba tartozik Okolicsányi Amália (Máli) is, akinek a részére írt köszönőlevél található Smidt doktor gyűjteményében. Ő ugyanis hölgytársaival együtt segélyszállítmánnyal igyekezett enyhíteni az Olmützben raboskodók, köztük Sebesy Kálmán premontrei kanonok sínylődésén.

Hölgyek a barokk teremben

A barokk liturgikus kegytárgyainak sorában a fiát sirató Szűz Mária-szobor található, míg a falon Krisztus „menyasszonyainak” portréi szerepelnek, köztük domonkos nővéré is. Szemben a falon a 16 gyermeknek életet adó Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc portréját, mellettük második leányuk, Mária Anna arcmását szemlélhettük meg. A főhercegnő egészségét fiatalkori tuberkulózis törte meg – tudtuk meg a tárlatvezetőtől.

Hosszú időnek kellett eltelnie, míg a 19. századra az ellentmondásos megítélésű bábaasszonyok foglalkozása szülésznő szakmává nemesedett.

Ritkán emlékezünk meg felsővadászi Rákóczi Juliannáról, aki testvérével, II. Rákóczi Ferenccel édesanyja, Zrínyi Ilona mellett élte át a munkácsi vár három évig tartó ostromát. A leányt anyjával együtt a bécsi Szent Orsolya-rend zárdájába internálták. Nevelését Kollonich Lipót érsek vette át. E nem kívánt fennhatóságból egyetlen kiút mutatkozott számára: a bécsiek által nem támogatott Aspremont Ferdinánd gróffal kötött házasság.

A bibliai Eszter történetét felidézve léptünk át az Empire terembe, amely Napóleon korának kedvelt stílusában a nagy Római Birodalom eszményképét jeleníti meg. Az órákon jellegzetes női alakok: kariatidák láthatók.

Megdöbbenni sincs idő az igaz szerelmet Voltaire személyében megtaláló kéjnő, Anne „Ninon” de l’Enclos életén, már Pamina és Papageno duettjét halljuk Mozart Varázsfuvolájából:

Nő és férj, és férj és nej
istenekhez érnek fel.
Égig érnek fel,
égig érnek fel.

Liszt Ferenc és leánya

Vajon ki ejtette rabul a világhódító Bonaparte Napóleon szívét? Első felesége volt az: Joséphine de Beauharnais, aki sajnos egy baleset miatt nem ajándékozhatta meg gyermekkel a francia császárt, ezért elváltak. Hogy vajon az érdek, a tisztelet vagy az érzelmek kötötték-e végül Habsburg-Lotaringai Mária Lujzához, az kérdéses. A kényszerházasság ellenére a főhercegnő lett II. Napóleon (Sasfiók) édesanyja.

A biedemeier teremben már a polgárosodó világ tárgyai sorakoznak. Liszt Ferenc órája láttán nem csak a zeneszerző műveire, hanem az ajándékozóra, Liszt leányára, Cosima Wagnerre is asszociálhatunk. Második férjét, Richard Wagnert rajongásig szerető feleség a saját életét háttérbe szorítva oldódott fel a házasságban.

Laborfalvi Róza apró cipellőjére mutat Réka. Ismeretes Jókai Mórral történt sorsszerű találkozása 1848. március idusán a Bánk bán előadásán. A hirtelen lobbant szerelmet a barátok (például Petőfi) és a család rosszallása sem gátolta meg.

A „legnagyobb magyar” kitartásának bizonyítéka Seilern Crescence iránt táplált szerelme. Széchenyi István gróf nem kevesebb, mint 11 évig udvarolt kedvesének, akinek cipellőjét a Smidt Múzeum őrzi. Batthyány Lajos gróf szíve pedig mindjárt két Zichyért is dobogott: feleségért, Antóniáért és húgáért, Karolináért. Ez utóbbi vonzalomért, gyengeségéért a gróf suttogva kért feloldozást feleségétől.

A történelem nagyasszonyainak sorát Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona zárta. Ő Szózatunk korán elhunyt költőjének leánya. Elsőáldozási emlékébe, egy imakönyvbe gyámapja az alábbi sorokat írta:

„Vörösmarty Ilonkának első gyónásakor emlékül gyámapja Deák Ferenc.” Réka a hölgy által írt Emlékeim című könyvből idézte elénk a haza bölcse személyiségét. A kötetet azért is érdemes elolvasni, hogy megismerjük Deák atyai oldalát is.

Kivirult a tulipán

A vezetés során 25 hölgy erényeit ismerhettük meg, amelyekből a klubdélután végén egy tulipán motívum bontakozott ki. Hűség, bátorság, kitartás, hit, önfeláldozás… hosszas volna értékeiket mind felsorolni. Csupán biztatom az Olvasót az e cikkben lajstromba szedett asszonyok és kisasszonyok közelebbi megismerésére.

Sztelly

Képgaléria


A képek nagy méretben történő megtekintéséhez kattintson a kiválasztott képre.


Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Segítsd munkánkat egy megosztással!

Vissza